Ha biciklivel indulsz valahová, nem nyomhatod le mindkét pedált
egyszerre, mert felborulsz. Haladni csak úgy lehet, ha az egyik pedált
nyomod, a másikat elengeded. Nyomás és elengedés együtt: ez a haladás
titka.
2012. november 30., péntek
Van mondjuk egy (...) vágyad, amit el akarsz érni. Így, ahogy vagy,
még nem lehet a tiéd. Éretlen vagy rá. Ilyenkor látjuk, hogy a
teljesüléshez "idő kell". Ez nem azt jelenti, hogy türelmetlenül nézed
az órádat és lapozod a naptáradat, miközben ujjaddal idegesen dobolsz az
asztalon, hanem hogy alkalmassá érleled magad a teljesüléshez.
A szenvedés az alvó állapot mellékterméke, az üdvösség pedig az
ébrenléti állapot mellékterméke. Ezért van az, hogy aki közvetlenül a
boldogságot keresi, sosem fogja megtalálni, mert a boldogságot
közvetlenül hiába keresed, hiába kutatod - sosem találod meg. Az
üdvösséget csak az éri el, aki nem közvetlenül azt keresi, hanem
ellenkezőleg - a tudatosságot keresi. És ha megjelent a tudatosság,
akkor a boldogság magától követi majd, épp úgy, ahogy az árnyékod követ
téged - szabadulni sem tudsz tőle.
A nagy boldogság nem mindig foglalható szavakba. A beszéd néha
elszürkíti az élményt. Mindannyian éltünk már át ilyen pillanatokat.
Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor tekintetünk a másik lelkébe
mélyed, amikor egyetlen gesztusából megértjük a másikat, amikor egy
mosoly vagy egy kinyújtott kéz elmélyíti a közös élményt. Egy csöndes,
boldog erdei séta, az együtt látott naplemente, az ébredés egy
csodálatos éjszaka után vagy mások társaságában, a lélek szótlan, de
annál beszédesebb, az adott pillanatban csakis kettőnk számára
érzékelhető megnyilvánulása. Amikor a hallgatást betölti az
összetartozás érzése, akkor valami nagyszerű dolog megy végbe két ember
között. A lélek tudja, hogy minden rezdülése olyan, mint a másiké, hogy
egyformán éreznek, és egyformán látnak. Érzi, hogy elismerték és
megértették.
Úgy hiszem, hogy akkor vagy boldog, amikor megtalálod a békét
magaddal. Ha visszatekintek az elmúlt évekre, sok boldog és fantasztikus
emlékem van, ünnepi pillanatok. Ezek nagyon különlegesek. Persze vannak
idők és olyan helyzetek, amik nem feltétlenül tetszenek, de ezek is
egyaránt fontosak. Honnan tudhatod, hogy valami jó vagy rossz, vagy épp
helyes vagy helytelen? Csak a döntésektől függ. A döntések azt jelentik,
hogy a kockának két oldala van, és szinte soha nem lehetünk
százszázalék biztosak benne, hogy jól döntöttünk-e. Néha a rossz döntés
is lehet hasznos lecke, hiszen akkor sokkal jobban fogod értékelni a jó
időket és jó döntéseket.
Mindent szeretek benne, és én nem mondom ezt könnyen. Egész életemben
csak színleltem a szerelmet. Azt hittem, csak az idióták hiszik, hogy
így éreznek, de ez a nő örökre rabul ejtette a szívemet, és ha akarnék,
se menekülhetnék. Elsöprő volt és megalázó, néha még fájdalmas is, de
akkora szükségem van rá, mint a levegőre. Reménytelenül,
visszafordíthatatlanul beleszerettem. Jobban, mint hinné.
"Az igazi munkád abban áll, hogy eldöntsd, mit
akarsz, majd koncentrálj rá, mert azáltal vonzod magadhoz azt, amit
akarsz, hogy összpontosítasz rá. Ez a teremtés folyamata: gondolatot
szentelni annak, amit akarsz, olyan sok gondolatot, hogy Benső Éned
érzelmekkel válaszoljon rájuk. És ahogy érzelmekkel kísért gondolatokat
sugárzol, minden mágnesek legerősebbikévé válsz. Ily módon vonzod be
élettapasztalatodba azokat a dolgokat, amiket akarsz." - Abraham-Hicks
Huzatos, koszos ez a pályaudvar. Vonatok várnak az indulásra. Van amelyik épphogy megérkezik már indul is. De vannak vonatok amelyekre várni kell, mert még nem álltak be a peronra, vagy éppen szerelik őket. Ha van egy konkrét úti célod, nem mindegy melyikre szállsz...De lehet, hogy feladod a várakozást, és beéred egy másik vonattal, ami nem oda megy, de esetleg valameddig elvisz. Talán reménykedsz, hogy átszállsz majd félúton az igazi vonatra és azzal mehetsz tovább. De közben azt a bizonyos vonatot kellő türelemmel, egy szerelő segít ismét pályára állítani, és egyszer csak elhúz melletted, miközben te lassan zakatolsz a te pót vonatoddal. Hiába szállnál át, sehol egy megálló, a vészfék se mindig működik, és nem is lassít az a bizonyos másik, mert már nem lát téged. És ahogy látod elrobogni, rájössz, hogy vele együtt az álmod is eltűnik és soha nem jutsz el Madridba.
(T.T.)
(T.T.)
2012. november 28., szerda
Tehát ma 22.00-kor elengedés meditáció! Ha van kedved tarts velem.
Elmondom én hogyan csinálom : Először is gyertyát gyújtok..már maga a folyamat ahogy sercen a gyufaszál, és felszisszen a tűz, aztán oda tartom a kanóchoz és nézem a lángot...ezzel mintegy felkészítem magam, hogy most "varázsolni" fogok. Elképzelem ahogy egy bizonyos embernek elengedem a kezét, és megengedem magamnak hogy lássam, ahogyan elsétál tőlem. Végig gondolom, hogy miért lenne jó, ha sikerülne elengedni, mennyire érezném magam másként...és pontosan körbejárom az érzést, amit okozna. Felszabadultság, megkönnyebbülés, öröm...mindenkinek más. Azt az érzést ragadd meg, amibe a legkönnyebb beleélned magad, és merülj el benne. Ne engedj magadba most semmi mást, ha mégis jönne egy zavaró érzés, akkor éld meg úgy mintha egy felhő vonulna át feletted, de ne maradjon ott. Engedd meg magadnak, hogy átjárjon teljesen. Érzések szintjén maradj, ne lépj ki...ne akarj kontrollálni! Addig tartsd magad ebben az állapotban amíg jólesik. Lezárásként pedig mond is ki, hogy elengedem....és fújd el a gyertyát.
Tehát az elengedés utáni állapotot éld meg..és ne azt a görcsöt hogy már pedig én elengedni akarok.
Teliholdkor plusz segítséget is kapsz az univerzumtól.
(T.T.)
Elmondom én hogyan csinálom : Először is gyertyát gyújtok..már maga a folyamat ahogy sercen a gyufaszál, és felszisszen a tűz, aztán oda tartom a kanóchoz és nézem a lángot...ezzel mintegy felkészítem magam, hogy most "varázsolni" fogok. Elképzelem ahogy egy bizonyos embernek elengedem a kezét, és megengedem magamnak hogy lássam, ahogyan elsétál tőlem. Végig gondolom, hogy miért lenne jó, ha sikerülne elengedni, mennyire érezném magam másként...és pontosan körbejárom az érzést, amit okozna. Felszabadultság, megkönnyebbülés, öröm...mindenkinek más. Azt az érzést ragadd meg, amibe a legkönnyebb beleélned magad, és merülj el benne. Ne engedj magadba most semmi mást, ha mégis jönne egy zavaró érzés, akkor éld meg úgy mintha egy felhő vonulna át feletted, de ne maradjon ott. Engedd meg magadnak, hogy átjárjon teljesen. Érzések szintjén maradj, ne lépj ki...ne akarj kontrollálni! Addig tartsd magad ebben az állapotban amíg jólesik. Lezárásként pedig mond is ki, hogy elengedem....és fújd el a gyertyát.
Tehát az elengedés utáni állapotot éld meg..és ne azt a görcsöt hogy már pedig én elengedni akarok.
Teliholdkor plusz segítséget is kapsz az univerzumtól.
(T.T.)
Ha segíteni szándékozunk valakinek, érdemes felmérni, hogy problémája van, vagy problémázni szeret. Valamit nem ért, vagy értetlenkedni akar. A mi hivatásunkban az egyik alapszabály, hogy tanácsot annak lehet adni, aki kér... s persze, ha ismétlődően nem fogadja meg, akkor az olyan, mint feneketlen gödörbe pakolni az energiát. Akin tudunk, segítsünk, akin nem, engedjük, had segítsen rajta aki/ami tud. Valakin csak több évtized fájdalma képes formálni, segíteni, jobb belátásra téríteni.
Mi
magunk teremtjük meg azokat az illúziókat, amelyek segítségével tovább
élhetünk. És egy nap, amikor már nem vakítanak el, és nem is
vigasztalnak, leromboljuk őket, egyik csillogó téglát a másik után ütjük
ki a falból, míg nem marad más, csak az őszinteség ragyogó fénye.
Felszabadít ez a fény. Kell. Rémisztő. Mezítelenül, kiürítve állunk
előtte. És amikor a szemünk már nem bírja tovább, új illúziót teremtünk,
amely ismét megvéd bennünket a nyugtalanító igazságtól.
Libba Bray
Libba Bray
Az
igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke
felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első
réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni,
akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha
ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a
negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmón
ia
vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a
szeretetet, ami teljesen a Tied. Minden igazi nő hét fátyoltáncot
táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a
csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az
örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a
szemében van.
Müller Péter
Müller Péter
2012. november 27., kedd
Az
éberségnek nem az a lényege, hogy ugrásra készen várunk egy eljövendő
időpillanatra - hanem az, hogy készen állunk rá, bármikor is jön. Ma?
Holnap? Öt év múlva? Soha? Mindegy. Ez a léleknek a beteljesedett
állapota, melyben fölismeri a gondviselés akaratát. Nem azt teszi, amit
szorongó egója, hanem azt, amit a sorsa akar. Vallásos nyelven úgy
mondjuk: belenyugszik az Isten akaratába. A 'készenlét' az, amikor a
lélek megérik. Derűs lesz. Nyugodt. Félelem nélküli. Jöhet a Vőlegény.
Mikor? Bármikor... Rajta áll.
Müller Péter
2012. november 26., hétfő
A vonat állomáson mindig döntened kell milyen vonatra szállj, hogy eljuss az úti célodhoz. Vannak szép, modern vonatok, igazán kényelmesek....indulásra készen..csak a füttyszóra várva...és van a gőzmozdony...ami nehezen indul el...először meg kell rakni a kazánt...és hinni benne, hogy a varázslat működik és a szénből, fából, amit beletesz az ember, energia lesz...hihetetlen mennyiségű..és elhúzza a vonatot..akár egy tucat vagonnal is...és ha a tűz mellet vagy nem számít meddig tart, míg odaérsz, maga az út válik felejthetetlenné...Lehet hogy kormos lesz az arcod, vagy feltöri a kezed a lapát...de a kipattanó kis szikrák a szívedben is felgyújtják újból és újból a tüzet.... megtanulsz újra a szíveddel látni...és rájössz, hogy már az indulásnál Madridban voltál.
Szinte
mindig úgy történik, hogy a szerelmesek gyermekiek lesznek - mert a
szeretet elfogad. Nem támaszt veled szemben követeléseket. A szeretet
nem mondja: "Légy ez, légy az."
A szeretet egyszerűen azt mondja: "Légy önmagad. jó vagy úgy, ahogy vagy. Csodálatos vagy úgy, ahogy vagy."
A szeretet elfogad. Hirtelen nekiállsz eldobálni az ideáljaidat, a "kellenéket", a személyiségeket. Ledobod a ré
A szeretet egyszerűen azt mondja: "Légy önmagad. jó vagy úgy, ahogy vagy. Csodálatos vagy úgy, ahogy vagy."
A szeretet elfogad. Hirtelen nekiállsz eldobálni az ideáljaidat, a "kellenéket", a személyiségeket. Ledobod a ré
gi
bőrödet, és újra gyermek leszel. A szeretet fiatallá teszi az
embereket. Minél jobban szeretsz, annál fiatalabb maradsz. Amikor nem
szeretsz, elkezdesz öregedni, mert amikor nem szeretsz, elveszíted a
kapcsolatot önmagaddal. A szeretet nem más, mint kapcsolatba lépés
önmagaddal a másik révén, olyasvalaki révén, aki elfogad, aki olyannak
tükröz vissza, amilyen vagy.
A szeretet kiváló helyzet lehet arra, hogy eldobj minden feltételt. A szeretet feltételnélküliség. Egyszerűen elveszi a régi sémákat, és nem ad helyettük újat. Ha új sémát ad, akkor nem szeretet, hanem politika.
(Osho)
A szeretet kiváló helyzet lehet arra, hogy eldobj minden feltételt. A szeretet feltételnélküliség. Egyszerűen elveszi a régi sémákat, és nem ad helyettük újat. Ha új sémát ad, akkor nem szeretet, hanem politika.
(Osho)
Amikor valamilyen dologgal kapcsolatban azt érzed, megtenném de mégsem teszem...akkor ott abban a menetben a félelmed győzött. De meg tudod fordítani a helyzetet amennyiben felkutatod magadban, mitől is félsz tulajdonképpen. Minél pontosabban meg tudod fogalmazni, érzések szintjén, annál inkább tudatosítod, meglátod a félelmed kiinduló pontját. Ha van erre egy embered, akivel tudsz olyan szinten őszintén beszélni, mintha magaddal beszélnél..sőt még inkább..mert a szeme villanásából látod, ahogy ő lát közben téged kívülről..hogy melyik az a pont ahol szépíted a valóságot....ahol kihátrálnál, de ő nem enged, akkor nagyot tudsz előre lépni abban, hogy felold magadban ezt a gátat. Eleve a hangos kimondás, ahogy koppannak a szavaim, és visszhangzanak a fejemben már elindítja azt a folyamatot..amit ha elég kitartó vagy, a félelmeid totál kiütése követ. Csak meg kell találni a megfelelő embert, akivel elkezdheted a "csakis az igazat" játékot....nézz szét, és figyeld a jeleket..a korán sötétedő téli időszakok kifejezetten jók erre....Szép estét!
(T.T.)
(T.T.)
Az
önbecsülés, a belső éned az egyetlen, amit belülről kifelé tudsz
megszerezni. Ez az egyetlen terület, amiért csak te vagy felelős. Az
önbecsülésed olyan, mint a kétszintes családi ház alapozása. Hiába
építed bele a hőálló és extra tartós szigetelést, hiába teszel bele
méregdrága napkollektort, ha nem stabil az alapozás, előbb-utóbb rád
szakad a ház. Akármilyen jó autód van, ha nem megfelelő motor van benne,
nem fogsz tudni haladni vele. Akármilyen márkás öltönyöd van, ha nem a
megfelelő izomzat és ember van benne, nem leszel tőle sikeres. Életünk
egyik legnagyobb és legnemesebb feladata a helyes önbecsülést
megszerezni és megszilárdítani.
Marie Clarence
Marie Clarence
2012. november 25., vasárnap
Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, eget ostromló akarattal -
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor - magától - megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor - magától - szűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem.
(Reményik Sándor: Kegyelem)
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor - magától - megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor - magától - szűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem.
(Reményik Sándor: Kegyelem)
Egy
férfi olyan szerelmes lehet egy nőbe, hogy az egész valóját eléje
terítheti, melléje lehozza a csillagos eget, de szerelmében akár csodát
is csinálhat, és a nő mégiscsak félig tudja visszaszeretni.
Tudod- e, miért?
Mert annak a férfinak , akármit csinál is, erre a nőre vonatkozólag ennyi a gyújtóhatása.
Egy másik férfi viszont csak ránéz ugyanerre a nőre, egy hangot kiejt, egy parányi gesztust csinál, s a nő már izzik belül, mint a fehérre melegített vas.
Oly gyúlékony erre a férfira.
És ez ellen nem lehet tenni semmit.
Ez így van, ezt a félszerelmet a férfinak egyszerűen el kell viselnie.
Dallos Sándor
Mert annak a férfinak , akármit csinál is, erre a nőre vonatkozólag ennyi a gyújtóhatása.
Egy másik férfi viszont csak ránéz ugyanerre a nőre, egy hangot kiejt, egy parányi gesztust csinál, s a nő már izzik belül, mint a fehérre melegített vas.
Oly gyúlékony erre a férfira.
És ez ellen nem lehet tenni semmit.
Ez így van, ezt a félszerelmet a férfinak egyszerűen el kell viselnie.
Dallos Sándor
Mi
a szex? Számomra menedék. Olyan tűzforró odú, ahol elrejtőzhetek a
világ hibákat kereső tekintete elől. Ahol valóban önmagamat adhatom, és
ezáltal istenien tökéletes lehetek. Ahol (...) kikövetelt álarcok és
jelmezek nélkül létezhetek. Ahol a nyelvek nem ostoroznak, hanem
dicsérnek. Ahol a vágyam nem szégyen, hanem erény.
Lakatos Levente
Hihetetlen,
elképzelhetetlen erő az önzetlen szeretet. Csak megmozdul benned, s
máris megváltozik körülötted a levegő. Megváltozol elsősorban te magad.
Letörli arcodról a keserű vonást, kisimítja szemed alól a ráncokat,
belelop a szemedbe valami furcsa derűt, amitől fényleni kezd az arcod is
- fényleni kezd az egész lényed is. Újraépíti egész testedet -
valóságosan új embert épít belőled. Jó étvágyat ad és nyugodt álmot.
Igazi békét ad és igazi örömet. Úgy nevetni és úgy nevettetni senki sem
tud, mint akiben felébredt a szeretet.
Mezey Mária
Mezey Mária
2012. november 24., szombat
Elengedtem.
Örökre....vége.
Ha zuhanni kell akkor essünk nagyot,hadd szóljon
Nem is olyan félelmetes,ismerős...az esés nyoma még sokáig meglesz...de elmúlik ez is.
Nem voltam elég erős harcolni magamért, kettőnkért, nagyon kellett volna szeme a hangja...Ő
De megnémított a félelem,hogy megint elárulnak, becsapnak, ha elmondom mennyire szükségem van rá.
(T.T.)
Örökre....vége.
Ha zuhanni kell akkor essünk nagyot,hadd szóljon
Nem is olyan félelmetes,ismerős...az esés nyoma még sokáig meglesz...de elmúlik ez is.
Nem voltam elég erős harcolni magamért, kettőnkért, nagyon kellett volna szeme a hangja...Ő
De megnémított a félelem,hogy megint elárulnak, becsapnak, ha elmondom mennyire szükségem van rá.
(T.T.)
"Ha a 'Nagy Őt' akarod bevonzani, de -valami oknál fogva- nem vagy ezzel a vágyaddal összhangban, ráadásul tele vagy ellenállással a párkapcsolatok terén is, akkor állhat előtted a Nagy Ő, bekopoghat az ajtódon, Te észre sem fogod venni, még akkor sem ha tényleg előtted áll és még talán beszélgettek is egymással, mert a rezgéseid abban a pillanatban nem kompatibilisek a vágyaddal - szó szerint a Nagy Ő láthatatlanná válik a számodra." - Abraham-Hicks
Szeretet.
Az életben semmi se biztos – kivéve a halált.
Máskülönben az élet csupán egy másik név a bizonytalanságra.
Mikor ezt felismered,
a biztonság iránti vágy egyszerűen eltűnik,
Az életben semmi se biztos – kivéve a halált.
Máskülönben az élet csupán egy másik név a bizonytalanságra.
Mikor ezt felismered,
a biztonság iránti vágy egyszerűen eltűnik,
a bizonytalanságnak a teljes elfogadása által szabadulsz meg tőle.
A bizonytalanság az elme része marad,
mert ez a természete.
Ne aggódj miatta, mert az
csak hajtóerőt ad neki, hagyd az elmét
a maga útján járni,
és te menj bele a meditációdba.
Te nem az elme vagy,
mi is hát a gond az elmével?
Hagyd magára a sötétséget,
s csak gyújtsd meg a lámpásodat.
Szeretnéd alaposan átgondolni, s csak aztán megadni magadat?
Ó te bolond! A megadás egy méretes lépés a gondolatokon kívülre.
Vagy ugrasz – vagy sem,
de az Isten szerelmére, ne dilemmázzál rajta! OSHO.
A bizonytalanság az elme része marad,
mert ez a természete.
Ne aggódj miatta, mert az
csak hajtóerőt ad neki, hagyd az elmét
a maga útján járni,
és te menj bele a meditációdba.
Te nem az elme vagy,
mi is hát a gond az elmével?
Hagyd magára a sötétséget,
s csak gyújtsd meg a lámpásodat.
Szeretnéd alaposan átgondolni, s csak aztán megadni magadat?
Ó te bolond! A megadás egy méretes lépés a gondolatokon kívülre.
Vagy ugrasz – vagy sem,
de az Isten szerelmére, ne dilemmázzál rajta! OSHO.
Ha lenne egy új életem akkor
arra figyelnék, aki hallgat
s nem törődnék azzal, aki beszél;
akkor
hallgatnék, amikor te megszólalsz,
arra figyelnék, aki hallgat
s nem törődnék azzal, aki beszél;
akkor
hallgatnék, amikor te megszólalsz,
s csak akkor szólnék, amikor nem beszélsz.
Ha lenne egy új életem, akkor
megélném azt, mi szívemben táncol,
s lenyelném azt, mi fejemben tombol;
akkor
őszintén kimutatnám az érzéseimet,
s nem szégyellném megélni a tieidet.
Ha lenne egy új életem, akkor
megtenném azt, mit félek megtenni,
s elfelejteném azt, mit meg akarok tenni;
akkor
nem szégyellnék tőled tanulni,
s nem akarnék neked papolni.
Ha lenne egy új életem, akkor
sosem várnék, azonnal cselekednék,
s nem aggódnék a következmények miatt;
akkor
elfogadnám azt, mit az élet ad,
s enyém lenne a pillanat.
A. J. Christian
Ha lenne egy új életem, akkor
megélném azt, mi szívemben táncol,
s lenyelném azt, mi fejemben tombol;
akkor
őszintén kimutatnám az érzéseimet,
s nem szégyellném megélni a tieidet.
Ha lenne egy új életem, akkor
megtenném azt, mit félek megtenni,
s elfelejteném azt, mit meg akarok tenni;
akkor
nem szégyellnék tőled tanulni,
s nem akarnék neked papolni.
Ha lenne egy új életem, akkor
sosem várnék, azonnal cselekednék,
s nem aggódnék a következmények miatt;
akkor
elfogadnám azt, mit az élet ad,
s enyém lenne a pillanat.
A. J. Christian
Amikor
a lelkünk legmélyéből szeretünk valakit, hiszünk valamiben, erősebbnek
érezzük magunkat a világnál, és olyan derűs nyugalom száll meg minket,
amely abból a bizonyosságból fakad, hogy hitünket semmi sem győzheti le.
Ez a különös erő teszi, hogy mindig biztos döntéseket hozunk a
megfelelő időben, és amikor a célunkat elérjük, meglepődünk a saját
képességünktől.
Paulo Coelho
2012. november 23., péntek
Szerte a világon ezerféle téveszme él a meditációval kapcsolatban.
Pedig a meditáció nagyon egyszerű: nem más, mint tudatosság. Nem
kántálás, nem mantra vagy a rózsafüzér használata. Ezek hipnotikus
módszerek, melyek csupán egyfajta megpihenést tudnak biztosítani, és
nincs semmi rossz abba a megpihenésben; ha valaki csak ellazulni
igyekszik, akkor éppenséggel tökéletesek. Bármelyik hipnotikus módszer
hasznos segítség lehet, de ha az igazságot akarod megismerni, akkor ez
nem elég. A meditáció azt jelenti, hogy a tudattalanságodat tudatossággá
alakítod át. Normálisan az elménknek mindössze egytizede tudatos,
kilenctizede tudattalan. Az elmének csupán egy kis része, egy vékony
rétege világos; azon kívül az egész ház sötétségbe borul. A feladat
pedig abból áll, hogy ezt a kis fényt akkorára növeljük, hogy az egész
ház fényárban ússzon, hogy egyetlen zug vagy sarok se maradjon sötétben.
Amikor az egész ház tele van fénnyel, akkor az élet csoda; akkor az
élet varázslat; megvan benne a varázslat minősége. Akkor nem hétköznapi
többé - minden különleges lesz. A profán szentté válik, és az élet apró
dolgai olyan hatalmas jelentőségre tesznek szert, amit sosem képzeltünk
volna. A közönséges kövek olyan gyönyörűnek tűnnek, mint a gyémántok. A
létezés egésze megvilágosodik. Abban a pillanatban, hogy megvilágosodsz,
a létezés egésze megvilágosodik. Ha sötét vagy, a létezés egésze sötét.
Minden tőled függ. OSHO.
2012. november 22., csütörtök
"Ez a legnehezebb manapság, ugye tudod?...
Hogy hiányzik - nem is a szeretet - hanem a jóság.
Ha valaki jó hozzánk, hirtelen melegünk lesz.
Érezted már?... Hogy átsuhan rajtad valami megnevezhetetlenül kellemes érzés.
Sőt, meg is lepődsz, hogy ilyesmi van még egyáltalán.
Egy jó szó, egy jó tett - és szinte megszédülsz... Érezted már?" Müller Péter
Sőt, meg is lepődsz, hogy ilyesmi van még egyáltalán.
Egy jó szó, egy jó tett - és szinte megszédülsz... Érezted már?" Müller Péter
Elengedtem....
Örökre....vége..
Ha zuhanni kell akkor essünk nagyot..hadd szóljon...
Nem is olyan félelmetes....ismerős...az esés nyoma még sokáig meglesz...de elmúlik ez is...
Nem voltam elég erős harcolni magamért..kettőnkért, nagyon kellett volna szeme a hangja...Ő...
...de..megnémított a félelem....hogy megint elárulnak....becsapnak, ha elmondom mennyire szükségem van rá...
(T.T.)
Örökre....vége..
Ha zuhanni kell akkor essünk nagyot..hadd szóljon...
Nem is olyan félelmetes....ismerős...az esés nyoma még sokáig meglesz...de elmúlik ez is...
Nem voltam elég erős harcolni magamért..kettőnkért, nagyon kellett volna szeme a hangja...Ő...
...de..megnémított a félelem....hogy megint elárulnak....becsapnak, ha elmondom mennyire szükségem van rá...
(T.T.)
Szenvedések
végtelen sorát viseltük el egész életünkben, és szenvedünk ma is.
Anélkül, hogy bármi értelme lenne. Most, hogy megfogadtuk, a
szenvedésektől való szabadulás útjára lépünk, rezzenéstelenül kell
tűrnünk a sérelmeket. Nem lesz könnyű munka türelmesnek lenni.
Szakadatlan és megfeszített összpontosítást követel. De az eredmény,
amit elérünk általa, valami csodálatos. Olyasmi, mint maga a boldogság!
/Őszentsége a Dalai Láma/
/Őszentsége a Dalai Láma/
2012. november 21., szerda
"Bármikor, ha nagyon fontos döntés előtt állunk, a legjobb a megérzéseinkre és az indulatainkra hallgatni, mert az észérvek általában megpróbálnak eltántorítani minket az álmainktól, mondván, hogy még nem jött el az idő. Az ésszerűség fél a vereségtől, az ösztönösség viszont élvezi az életet és a kihívásait." (Paulo Coelho)
2012. november 20., kedd
Mindig érdemes megnézni, hogyan érez és reagál valaki, ha veszteség
éri. Van, aki már annak a gondolatába is szinte belebolondul, hogy
veszítsen, vagy elveszítsen valamit. E mögött igen gyakran egy kezdeti
sérülés van, valami korai nagy veszteség. A rákövetkező veszteségek
pedig azért töltik el indokolatlan rémülettel, félelemmel, mert elérik
azt az eredeti nagy veszteséget, amivel szemben talán kisgyerekként
egészen tehetetlen volt. Ha tudunk fejlődni a veszteségek viselésében,
az az egész életünket döntően átalakítja. Ha szeretnénk boldogabbak
lenni, akkor az egyik legfontosabb feladatunk és lehetőségünk, hogy a
veszteségekkel kezdjünk valamit.
Létezik
az, hogy egy érzés, egy ember, egy szerelem annyira elhatalmasodik a
lélekben, hogy végérvényesen birtokba veszi? S aztán az ember többé soha
nem tudsz mást szeretni? (...) Amikor az ember felébred az éjszaka
közepén, és keresi a másikat. Amikor csörög a telefon, és az első
gondolatunk az, hogy ő hív. Amikor az egész életünk helyén van, csak
éppen nyomorultul hiányzik valaki. Amikor semminek nincs értelme, ha ő
nincs velünk.
(Tomán Edina)
(Tomán Edina)
Legveszélyesebb
fájdalmaink azok, amelyekre nem merünk emlékezni. Rettegünk, hogy
szembenézzünk valamivel, ami egyszer már óriási fájdalmat okozott, s
tudatalattink fekete lyukába gyömöszöljük, azt remélve, hogy ott nem
csinálhat bajt. így is visszajön azonban, legfeljebb álarcban,
angyalarcú démonként. Egy darabig csendben lapul, hogy aztán később
alattomosan ránk támadjon. A felejtés olyan, mint az orosz rulett!
Lewis Benedictus Smedes
Lewis Benedictus Smedes
2012. november 19., hétfő
2012. november 18., vasárnap
Tudod, hogy mi a te bajod? Túl gyorsan
kötődsz. És ha egyszer kötődsz valakihez, bármit megteszel, hogy
megfelelj neki, és hogy boldoggá tedd. Sosem arról van szó, hogy te mit
akarsz, mindig más érdekeit nézed a sajátod előtt. Túl sok lehet
őséget
adsz az embereknek, akik túl könnyen feladják, ők ezt nem érdemlik meg.
Kihasználnak téged, és befolyásolható leszel. De te jól megvagy úgy is,
mert ők ott vannak az életedben, és te csak ennyit akarsz. És még ha át
is vernek, te akkor is ott leszel nekik.., mert ez vagy te, ilyen vagy
te. Ha egyszer kötődsz valakihez, foglyul ejtik a szívedet, és mindig
lesz benne helyük. És ezért olyan nehéz most ŐT elengedned..
"Megérinti a lelked egy szó. Csodálatos és
felemelő. Olyankor megnyílik magától a világ, s mosolyod ragyog, akár a
tűző nap. Szíved átmelegszik, mert a gondolat teremtette szó, s a
szavakból építkező mondatok csak Érted szólnak. Látod és ér
zed,
van még miért élni. Ha sebzett a lelked és könnyek fedik megfáradt
szemeid, akkor a legkedvesebb hozzászólások azok, amik felszárítják a
könnyeket. Azt hiszed, senki nem veszi észre, ha felveszed a legszebb
ruháid, ha önmagadat adod. Tévedsz! Aki önmagát adja, akinek a bensője
fényt áraszt a hétköznap arcaira, az árnyék elszalad, s megtörténik az,
amire minden élőlény vágyik. Kölcsönösen boldogságot adni a másiknak. Az
a bizonyos személy kedveskedik, Te megköszönöd és érzed, ahogy elönt az
öröm és a hála. Felülkerekedsz saját magadon, az álom valósággá válik,
ahogy egy száj gyönyörű mondatokat formál neked. A nyakába ugranál az
illetőnek, annyira jóleső szavak ezek, főképp, hogy ritka a mai világban
a dicséret és a bók. De nem teszed. Ezt a szívet-lelket perzselő érzést
megtartod magadnak, önmagadba zárod, és hagyod, hogy átjárja a
testedet, hogy beleremegj a boldogságba…"
"Sosem leszel érett, ha valaki más életét
éled. Csak önmagadként lehetsz érett, csak úgy nőhetsz fel. Felejtsd el,
hogy milyennek kellene lenned, felejtsd el mások elvárásait. Mit
számít, hogy mit mondanak? Hát kik ők? Te azért vagy itt, ho
gy
önmagad légy, nem pedig azért, hogy mások elvárásainak megfelelj;
jóllehet mindenki ezzel próbálkozik. Lehet, hogy az apa már rég halott,
de te még mindig az egykor tett ígéretedet próbálod teljesíteni apád
felé. És ő is próbálta megtartani az ígéretét az ő apja felé, és így
tovább... és ez a marhaság így megy már a kezdetek óta.
Próbáld ezt megérteni és szedd össze a bátorságod - vedd saját kezedbe az életedet. Meglátod, az energia hirtelen elindul benned felfelé. Amint elhatározod, hogy „mostantól önmagam leszek, és ebből nem engedek, bármibe kerüljön is...", meglátod, azonnal egy nagy változáson mész keresztül. Tele leszel energiával; csak úgy lüktet majd benned az életenergia.
Ha ez nem történik meg, akkor félni fogsz az öregkortól, mert előbb-utóbb rájössz, hogy csak elpocsékoltad az idődet, ahelyett, hogy éltél volna... és már jön az öregkor, amikor már nem tudsz élni. Nem tudod elkerülni a szembesülést a ténnyel, hogy már vár rád a halál, s te napról-napra közeledsz feléje, és még mindig nem éltél. A gyötrelem elkerülhetetlen."
Osho
Próbáld ezt megérteni és szedd össze a bátorságod - vedd saját kezedbe az életedet. Meglátod, az energia hirtelen elindul benned felfelé. Amint elhatározod, hogy „mostantól önmagam leszek, és ebből nem engedek, bármibe kerüljön is...", meglátod, azonnal egy nagy változáson mész keresztül. Tele leszel energiával; csak úgy lüktet majd benned az életenergia.
Ha ez nem történik meg, akkor félni fogsz az öregkortól, mert előbb-utóbb rájössz, hogy csak elpocsékoltad az idődet, ahelyett, hogy éltél volna... és már jön az öregkor, amikor már nem tudsz élni. Nem tudod elkerülni a szembesülést a ténnyel, hogy már vár rád a halál, s te napról-napra közeledsz feléje, és még mindig nem éltél. A gyötrelem elkerülhetetlen."
Osho
A férfiasság eredeti, ősi értelmében áldozatra való képességet jelent.
Odaadást.
Hűséget.
Megbízhatóságot.
Szilárd alapot, amelyre építeni lehet.
A család és közösség számára védelmet. Olyan erőt, mely az önfeladásban, az áldozatban nyilv
Odaadást.
Hűséget.
Megbízhatóságot.
Szilárd alapot, amelyre építeni lehet.
A család és közösség számára védelmet. Olyan erőt, mely az önfeladásban, az áldozatban nyilv
ánul
meg. Az igazi férfi önakaratáról lemond, s erejét egy magasabb Akarat,
egy eszmény szolgálatába állítja. Az ilyen férfiakat nevezték valaha
hősöknek.
Az igazi férfi nem agresszív. Sőt, éppen ő az, aki önmagában és a világban az agressziót legyőzi. A lovagi erény sohasem a támadás, hanem a védelem volt. Ezen alapszik a keleti harcművészet és az ősi szamuráj hagyomány. A harcost nem támadásra, hanem bölcs védekezésre nevelték, s feladata nem az volt, hogy önmagát, hanem hogy az igazságot, a becsületet és az igazi értékeket védje meg, akár az élete árán is. „Erős az, aki önmagát legyőzte” – mondja Konfucius.
Az agresszív, hódító, mindenkit legázoló, győzelemre törő, könyörtelen és önző férfi, aki nem az igazságot védi, hanem bosszút áll és rabol, aki a saját érdekein túl senkire sincs tekintettel, nem az igazi Férfi arca! Ez a torzképe. Igen, ezek lettünk, uraim: durvák, kemények, karrieristák, nemes eszmények nélkül élők. Elfelejtettük, hogy a legnagyobb férfierény a szelídség, a hűség, és az, hogy a magasabbért fel tudjuk áldozni magunkat. Pörgünk magunk körül, mániásan rohanunk nem létező célok felé – de megbízni bennünk, főleg egy életen át, nem lehet.
A férfi szépségének lényege a nemesség. A nemesség egy benső tartásnak, egy önmagunkkal vívott győztes küzdelemnek tükröződése. Olyan férfi arcán jelenik meg, aki önmaga ura. Erőszak nincs rajta, mohóság sem tükröződik a vonásain. Alkatilag lehet kövér vagy sovány, nem ez a lényeg, hanem egy olyan lelkület, ami belülről szépíti meg a férfit. Akkor is, ha nem szépnek született.
A nemesség nem az agresszív egónak, hanem a fensőbbrendű Énnek a jele a férfi arcán. Ereje nem durva, hanem finom. Erélyes, de nem erőszakos. Szemében az értelem és érzelem egysége tükröződik. Ilyen arcra mondjuk, hogy korszerűtlen. Nem divat manapság.
Ez a baj. Nem a férfiuralom. Igazi Férfi uralma alatt jó lenne élni. Csakhogy manapság nincsenek igazi férfiak.
Müller Péter: Az igazi férfi
Az igazi férfi nem agresszív. Sőt, éppen ő az, aki önmagában és a világban az agressziót legyőzi. A lovagi erény sohasem a támadás, hanem a védelem volt. Ezen alapszik a keleti harcművészet és az ősi szamuráj hagyomány. A harcost nem támadásra, hanem bölcs védekezésre nevelték, s feladata nem az volt, hogy önmagát, hanem hogy az igazságot, a becsületet és az igazi értékeket védje meg, akár az élete árán is. „Erős az, aki önmagát legyőzte” – mondja Konfucius.
Az agresszív, hódító, mindenkit legázoló, győzelemre törő, könyörtelen és önző férfi, aki nem az igazságot védi, hanem bosszút áll és rabol, aki a saját érdekein túl senkire sincs tekintettel, nem az igazi Férfi arca! Ez a torzképe. Igen, ezek lettünk, uraim: durvák, kemények, karrieristák, nemes eszmények nélkül élők. Elfelejtettük, hogy a legnagyobb férfierény a szelídség, a hűség, és az, hogy a magasabbért fel tudjuk áldozni magunkat. Pörgünk magunk körül, mániásan rohanunk nem létező célok felé – de megbízni bennünk, főleg egy életen át, nem lehet.
A férfi szépségének lényege a nemesség. A nemesség egy benső tartásnak, egy önmagunkkal vívott győztes küzdelemnek tükröződése. Olyan férfi arcán jelenik meg, aki önmaga ura. Erőszak nincs rajta, mohóság sem tükröződik a vonásain. Alkatilag lehet kövér vagy sovány, nem ez a lényeg, hanem egy olyan lelkület, ami belülről szépíti meg a férfit. Akkor is, ha nem szépnek született.
A nemesség nem az agresszív egónak, hanem a fensőbbrendű Énnek a jele a férfi arcán. Ereje nem durva, hanem finom. Erélyes, de nem erőszakos. Szemében az értelem és érzelem egysége tükröződik. Ilyen arcra mondjuk, hogy korszerűtlen. Nem divat manapság.
Ez a baj. Nem a férfiuralom. Igazi Férfi uralma alatt jó lenne élni. Csakhogy manapság nincsenek igazi férfiak.
Müller Péter: Az igazi férfi
Cserkúti Jurta
A lányok gyakran nőnek fel úgy, hogy csak néhány mozzanatot látnak az apjuk életéből: eszik, sokáig dolgozik, ő vezeti az autót hulla fáradtan is, pénzt és ajándékokat hoz, és este mindig fáradt, miközben néha kiabál, és d
A lányok gyakran nőnek fel úgy, hogy csak néhány mozzanatot látnak az apjuk életéből: eszik, sokáig dolgozik, ő vezeti az autót hulla fáradtan is, pénzt és ajándékokat hoz, és este mindig fáradt, miközben néha kiabál, és d
ühében csapkodja az ajtót.
Azt általában sosem látják, hogy az édesanyjuk megmasszírozná az apa vállát, homlokát vacsora előtt. Azt sem látják, hogy TV nézés közben az anya ill...óolajas lábmasszázzsal töltené föl férje energiáit. Az sem szokás, hogy a szombati ebéd desszertje mellé a feleség két jegyet szervírozna a vasárnapi tenisz-meccsre, s közben a gyerekek előtt azt mondaná:
„Azért kapod, mert szeretlek!”.
A szokásos karácsonyi ötlettelenséget, amivel a férjeknek általában be kell érniük, most nem is részletezem, mert az már olyan látványos elhanyagolás, amely túlontúl hétköznapi.
De van még egy fontos oka annak, hogy mi nők gyakran nem tudjuk, hogyan lehetne jól szeretni egy férfit.
Ez pedig a férfiaknak az a természete, hogy hajlamosabbak azt mutatni, nincsen szükségük figyelmességekre, odafigyelésre, gyengédségre. Tudod Juliette, „a kemény, szívós férfitermészet, amely mindennel egyedül is megbirkózik”.
Úgy TŰNIK nincs szükségük szeretetre, pedig csak félnek tőle, és nem merik elfogadni. S ha ez így van, akkor idővel kiszáradnak, mint a fák. Szálkásak, tüskések, fáradtak, majd fásultak lesznek, és akkor a helyzet már visszafordíthatatlan. A férfiak egy része hajlamos arra, hogy érzelmileg sivár, alapvetően magányos életet éljen. Néha ez szánalmassá válik, amely egészen különös boldogtalanságba taszíthatja a férfit, akit egykor szerettünk.
Tartozom Neked egy vallomással. Indonéziában az édesanyám a következőt mondta, amikor észrevette, hogy a fiúk udvarolni kezdtek nekem:
„Kicsi lányom,
jegyezd meg jól, amit most mondok Neked.
Figyeld meg jól a fiúkat és később a férfiakat.
Ha boldog akarsz lenni, csak olyan férfit válassz, aki nem húzza el a fejét, ha mások előtt hosszan megcsókolod, és a strandon is megengedi, hogy megmasszírozd a lábát.
Mert a boldogságodhoz szükséged lesz arra,
hogy a férjed hagyja, hogy szeresd
– és úgy, ahogyan Te tudsz szeretni.”
Máskor azt mondta:
„Tartsd távol magad azoktól a férfiaktól,
akikkel nem tudsz bármiről beszélgetni.
Mert a házasság egy olyan oázis,
amelyet a beszélgetés patakja éltet.
Te bírni fogod a szárazságot,
de egyedül maradsz, ha a férfi kiszárad.”
Még ma is hallom a hangját, és hálás vagyok Neki ezekért a szavakért. Sosem felejtettem el őket.
Ő nem engedte meg nekünk, hogy összekeverjük a vonzalmat a szeretettel. Egyszer készített nekem egy bőr könyvjelzőt, amire ez volt írva:
„Olyan férfit szeress,
akihez VONZÓDSZ, ÉS akivel ÖSSZEILLESZ.”
Aláhúzta nekem a három szót, nehogy elfelejtsem, hogy ezek különböző dolgok.
Emlékszem, hogyan szerette Ő az apámat, és apám hogyan tette minden nap boldoggá őt. Azt hiszem mindketten érzékeny és figyelmes emberek voltak, akik sosem szűntek meg egymást tisztelni. Szinte szertartás volt, ahogyan mindent megbeszélgettek a konyhaasztalnál, mi pedig mindig kértük Őket, hogy
„Ne beszélgessetek már annyit!”,
merthogy ilyenkor nem mi gyerekek voltunk a fontosak.
Akkor még nem értettük, hogyan képesek ennyit beszélni…valójában féltékenyek voltunk, de úgy tűnt, hogy egyikük sem dönt ilyenkor a mi javunkra.
Ezek a hosszú esti beszélgetések „szent idők” voltak, amelybe nekünk gyerekeknek sem belátásunk, sem beleszólásunk nem volt.
Szerencsére, ahogy véget ért, és kijöttek a konyhából, újra mi lettünk számukra a legfontosabbak, amit mi azonnal ki is használtunk. Ma úgy gondolom, hogy anyám arra mutatott nekünk példát, hogyan lehet egy nő teljes értékű anya és feleség.
Soha nem játszotta ki e két szerepet egymás ellen.
Mindegyiknek megvolt a maga ideje, amikor a figyelmét nem kellett megosztania.
Egyszer azt is mondta:
„Az ember törődik a férjével,
mert az ember törődik azzal, akit szeret.
És soha ne felejtsd, hogy egy nő élete során
a gyermekek kirepülnek, de a férjed az,
aki akkor is a társad marad.”
Paeli Suutari: A Suutari-hagyaték
Titkos levelek
a párválasztásról és a szerelemről
(részlet)
Cserkúti Jurta
Azt általában sosem látják, hogy az édesanyjuk megmasszírozná az apa vállát, homlokát vacsora előtt. Azt sem látják, hogy TV nézés közben az anya ill...óolajas lábmasszázzsal töltené föl férje energiáit. Az sem szokás, hogy a szombati ebéd desszertje mellé a feleség két jegyet szervírozna a vasárnapi tenisz-meccsre, s közben a gyerekek előtt azt mondaná:
„Azért kapod, mert szeretlek!”.
A szokásos karácsonyi ötlettelenséget, amivel a férjeknek általában be kell érniük, most nem is részletezem, mert az már olyan látványos elhanyagolás, amely túlontúl hétköznapi.
De van még egy fontos oka annak, hogy mi nők gyakran nem tudjuk, hogyan lehetne jól szeretni egy férfit.
Ez pedig a férfiaknak az a természete, hogy hajlamosabbak azt mutatni, nincsen szükségük figyelmességekre, odafigyelésre, gyengédségre. Tudod Juliette, „a kemény, szívós férfitermészet, amely mindennel egyedül is megbirkózik”.
Úgy TŰNIK nincs szükségük szeretetre, pedig csak félnek tőle, és nem merik elfogadni. S ha ez így van, akkor idővel kiszáradnak, mint a fák. Szálkásak, tüskések, fáradtak, majd fásultak lesznek, és akkor a helyzet már visszafordíthatatlan. A férfiak egy része hajlamos arra, hogy érzelmileg sivár, alapvetően magányos életet éljen. Néha ez szánalmassá válik, amely egészen különös boldogtalanságba taszíthatja a férfit, akit egykor szerettünk.
Tartozom Neked egy vallomással. Indonéziában az édesanyám a következőt mondta, amikor észrevette, hogy a fiúk udvarolni kezdtek nekem:
„Kicsi lányom,
jegyezd meg jól, amit most mondok Neked.
Figyeld meg jól a fiúkat és később a férfiakat.
Ha boldog akarsz lenni, csak olyan férfit válassz, aki nem húzza el a fejét, ha mások előtt hosszan megcsókolod, és a strandon is megengedi, hogy megmasszírozd a lábát.
Mert a boldogságodhoz szükséged lesz arra,
hogy a férjed hagyja, hogy szeresd
– és úgy, ahogyan Te tudsz szeretni.”
Máskor azt mondta:
„Tartsd távol magad azoktól a férfiaktól,
akikkel nem tudsz bármiről beszélgetni.
Mert a házasság egy olyan oázis,
amelyet a beszélgetés patakja éltet.
Te bírni fogod a szárazságot,
de egyedül maradsz, ha a férfi kiszárad.”
Még ma is hallom a hangját, és hálás vagyok Neki ezekért a szavakért. Sosem felejtettem el őket.
Ő nem engedte meg nekünk, hogy összekeverjük a vonzalmat a szeretettel. Egyszer készített nekem egy bőr könyvjelzőt, amire ez volt írva:
„Olyan férfit szeress,
akihez VONZÓDSZ, ÉS akivel ÖSSZEILLESZ.”
Aláhúzta nekem a három szót, nehogy elfelejtsem, hogy ezek különböző dolgok.
Emlékszem, hogyan szerette Ő az apámat, és apám hogyan tette minden nap boldoggá őt. Azt hiszem mindketten érzékeny és figyelmes emberek voltak, akik sosem szűntek meg egymást tisztelni. Szinte szertartás volt, ahogyan mindent megbeszélgettek a konyhaasztalnál, mi pedig mindig kértük Őket, hogy
„Ne beszélgessetek már annyit!”,
merthogy ilyenkor nem mi gyerekek voltunk a fontosak.
Akkor még nem értettük, hogyan képesek ennyit beszélni…valójában féltékenyek voltunk, de úgy tűnt, hogy egyikük sem dönt ilyenkor a mi javunkra.
Ezek a hosszú esti beszélgetések „szent idők” voltak, amelybe nekünk gyerekeknek sem belátásunk, sem beleszólásunk nem volt.
Szerencsére, ahogy véget ért, és kijöttek a konyhából, újra mi lettünk számukra a legfontosabbak, amit mi azonnal ki is használtunk. Ma úgy gondolom, hogy anyám arra mutatott nekünk példát, hogyan lehet egy nő teljes értékű anya és feleség.
Soha nem játszotta ki e két szerepet egymás ellen.
Mindegyiknek megvolt a maga ideje, amikor a figyelmét nem kellett megosztania.
Egyszer azt is mondta:
„Az ember törődik a férjével,
mert az ember törődik azzal, akit szeret.
És soha ne felejtsd, hogy egy nő élete során
a gyermekek kirepülnek, de a férjed az,
aki akkor is a társad marad.”
Paeli Suutari: A Suutari-hagyaték
Titkos levelek
a párválasztásról és a szerelemről
(részlet)
Cserkúti Jurta
Őszinte vagy...nyersen őszinte..kemény, fájdalmas lecke a Nőnek a Férfitól..Férfiról a Nőnek..
Elfutok, visszahúzol..elfutsz, visszahúzlak.
Tanulj meg engem! Tanullak téged!
Titkos ösvények, bizarr kis kanyarok..de haladunk előre....Hová? Merre? Miért? Nem kérdezem...nő vagyok...te kérdezed, mert férfi vagy....A te mondatod a tudnom kell...az enyém az éreznem kell.
Elfutok, visszahúzol..elfutsz, visszahúzlak.
Tanulj meg engem! Tanullak téged!
Titkos ösvények, bizarr kis kanyarok..de haladunk előre....Hová? Merre? Miért? Nem kérdezem...nő vagyok...te kérdezed, mert férfi vagy....A te mondatod a tudnom kell...az enyém az éreznem kell.
Életművészet
"Elfogadni tudni a boldog napokat,de az örömteleneket is.
Sem kicsordulni, sem elsivárulni.
Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.
"Elfogadni tudni a boldog napokat,de az örömteleneket is.
Sem kicsordulni, sem elsivárulni.
Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.
Sem szónokolni, sem elnémulni.
Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.
Nem hivalkodni, és nem tetszelegni -
sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő.
Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.
Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét.
Az úton járni, majd végigmenni,
a nagyságot az erénnyel, és nem a szerencsével mérni.
Egyszerűen boldognak lenni – dísz, ragyogás, külcsín nélkül." (Tatiosz)
Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.
Nem hivalkodni, és nem tetszelegni -
sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő.
Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.
Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét.
Az úton járni, majd végigmenni,
a nagyságot az erénnyel, és nem a szerencsével mérni.
Egyszerűen boldognak lenni – dísz, ragyogás, külcsín nélkül." (Tatiosz)
2012. november 17., szombat
A
szerelem ajándékát akkor kapjuk, ha a létezésnek már semmi más eszköze
nincs ahhoz, hogy a szeretetlenségünkből kimozdítson. Amikor a magány
börtönébe zártan (ahová a félelemtől menekülve, a biztonságot keresve
egyedül és kizárólag mi magunk kulcsoltuk be magunkat) már a reménye is
elszállt annak, hogy a másik embert észrevegyük, a másik emberre
figyeljünk. Egy mindent átható érzést kapunk, elemi erejűt,
ellenállhatatlant, amely lerombolja a biztonság, a védettség falát és
kinn találjuk magunkat a valóságban mezítelenül, védtelenül,
kiszolgáltatottan és boldogan. Beíratott minket az Isten a szeretet
iskolájába.
Biegelbauer Pál
Biegelbauer Pál
Miért
szeretem hát? Úgy látom, csak azért, mert férfi. Azért szeretem, mert
alapjában jó! De máskülönben is szeretném. Ha szidna és megverne, akkor
is szeretném. Valószínűleg ez is női tulajdonság bennem. Erős és jóképű -
no, ezért szeretem. De nem. Csodálom, és büszke vagyok rá, de enélkül
is tudnám szeretni. Ha csúnya volna, akkor is szeretném. Dolgoznék érte,
fáradoznék és imádkoznék érte, és a
z utolsó leheletéig az ágya mellett ülnék.
Igen, végeredményben megállapítom, hogy csak azért szeretem, mert az enyém, és mert férfi. Más okot nem látok rá.
És azért van az, amit már az előbb is említettem: a szeretetnek ez a fajtája nem érett megfontolás és tudás gyümölcse. Az ilyen szeretetről egyszerűen azt kell mondani: van, megvan, itt van, és senki sem tudja, honnan jött. Megmagyarázhatatlan. És így van jól.
Mark Twain: Ádám és Éva naplója
Igen, végeredményben megállapítom, hogy csak azért szeretem, mert az enyém, és mert férfi. Más okot nem látok rá.
És azért van az, amit már az előbb is említettem: a szeretetnek ez a fajtája nem érett megfontolás és tudás gyümölcse. Az ilyen szeretetről egyszerűen azt kell mondani: van, megvan, itt van, és senki sem tudja, honnan jött. Megmagyarázhatatlan. És így van jól.
Mark Twain: Ádám és Éva naplója
Kissé
rekedtesen törnek elő belőlem (...) a szavak; túl sok időt töltöttem
azzal, hogy sohase mondjam ki őket... Az ember elhitetheti magával, hogy
egy kapcsolat alapja az őszinteség, de tulajdonképpen még ez az
alapigazság sem igaz. Az ember nagyon is hajlamos a hazugságra, ha úgy
gondolja, ezzel megkíméli magát vagy akit szeret, a fájdalomtól.
Jodi Lynn Picoult
Amikor megszületsz, és nem vártak..nem szeretnek..nem akartak...csak úgy lettél...és vagy.
Nem kapsz szeretet, törődést, figyelmet. Ez lesz a "normális"....Nem adnak..nincs mit elfogadni..
Nem tudsz elfogadni...sőt zavarba is jössz, ha egy pozitív megnyilvánulás megtalál....a simogatás egyenesen elviselhetetlen...összerándulsz tőle..kitérsz előle.
Aztán felnősz......kilépsz a világba...és csakis olyan kapcsolatokat teremtesz amiben nem "kell" elfogadni...sőt ki kell "verekedni" a figyelmet...és érzelmekről szó sincs. Nincs megértés, türelem, kedvesség. Esetleg bántalmazás van..szóban , tettben. Nem látod mi lehet a baj, miért történik ez folyton veled... Mert nem szereted magad!
Ezért most, ha változtatni szeretnél, más életet akarsz, akkor kezd el szeretni magad! Képes vagy rá!
nap mint nap tenned kell érte..dolgoznod kell magadon...ahogy a negatívat tudtad rögzíteni..ez is menni fog..olyan ütemben amilyenben elhatározod. De először is meg kell engedned magadnak a változást! Mert megérdemled....
Nem kapsz szeretet, törődést, figyelmet. Ez lesz a "normális"....Nem adnak..nincs mit elfogadni..
Nem tudsz elfogadni...sőt zavarba is jössz, ha egy pozitív megnyilvánulás megtalál....a simogatás egyenesen elviselhetetlen...összerándulsz tőle..kitérsz előle.
Aztán felnősz......kilépsz a világba...és csakis olyan kapcsolatokat teremtesz amiben nem "kell" elfogadni...sőt ki kell "verekedni" a figyelmet...és érzelmekről szó sincs. Nincs megértés, türelem, kedvesség. Esetleg bántalmazás van..szóban , tettben. Nem látod mi lehet a baj, miért történik ez folyton veled... Mert nem szereted magad!
Ezért most, ha változtatni szeretnél, más életet akarsz, akkor kezd el szeretni magad! Képes vagy rá!
nap mint nap tenned kell érte..dolgoznod kell magadon...ahogy a negatívat tudtad rögzíteni..ez is menni fog..olyan ütemben amilyenben elhatározod. De először is meg kell engedned magadnak a változást! Mert megérdemled....
A
férfi a nő szemében hős akar lenni. Ha a nő bármilyen okból csalódott
vagy boldogtalan, a férfi ezt saját kudarcaként éli meg. Társa
boldogtalansága megerősíti legmélyebb félelmét: egyszerűen nem elég
tökéletes. Manapság sok nő nem veszi észre, milyen sebezhetőek a
férfiak, mennyire szükségük van nekik is szeretetre. A szeretet segít a
férfinak rájönni: éppen elég tökéletes ahhoz,
hogy képes legyen teljesíteni mások kívánságait.
John Gray
hogy képes legyen teljesíteni mások kívánságait.
John Gray
2012. november 16., péntek
Életünk első nagy meghatározó élménye a születés, és az első pár év.
Ha ebben az időszakban nem azt tapasztaljuk, hogy a szüleink, elsősorban az édesanyánk feltétel nélkül szeret minket, és ezt ki is tudja fejezni irányunkban. Akkor nem tanuljuk meg elfogadni a szeretetet, és önmagunkat sem tudjuk szeretni. Egyszerűen nem érezzük méltónak rá magunkat.
Hiszen édesanyánk akit ugye a legnagyobb erőnek érzünk a világon, azt éreztette, hogy nem vagyunk szeretetre méltóak. Ezért történik az sokszor az ilyen emberekkel, hogy csupa olyan embert vonzanak be, akik nem tudják kimutatni az érzéseiket, esetleg bántalmazóan viselkednek. Mert ilyenkor nem kell elfogadni. Harcolni kell a szeretetért, hogy kicsikarjunk egy kis adagot magunknak. És ugye, egy ilyen gyermekkor után az a természetes állapot. Sajnos sok időbe telhet amíg az ember felismeri, meglátja az összefüggéseket, és akár egy egész élet eltelhet így. De van kiút ebből az állapotból ha kész vagy rá, hogy változtass.
Meg kell tanulnod szeretned magad! Ez az első lépcsőfok amit meg kell másznod, hogy kigyere a csapdából. Napról napra, egyre jobban kell szeretned magad...muszáj. Nem csak magad miatt, hanem, hogy ezáltal jobb szülő is válhasson belőled, és ne add tovább ezt a negatív mintát.
Ha szeretni tudod magad, akkor el is tudod azt fogadni, hogy egy másik ember őszintén szeret téged.
És akkor már készen állsz rá, hogy egy ilyen embert vonz be az életedbe.
Ha ebben az időszakban nem azt tapasztaljuk, hogy a szüleink, elsősorban az édesanyánk feltétel nélkül szeret minket, és ezt ki is tudja fejezni irányunkban. Akkor nem tanuljuk meg elfogadni a szeretetet, és önmagunkat sem tudjuk szeretni. Egyszerűen nem érezzük méltónak rá magunkat.
Hiszen édesanyánk akit ugye a legnagyobb erőnek érzünk a világon, azt éreztette, hogy nem vagyunk szeretetre méltóak. Ezért történik az sokszor az ilyen emberekkel, hogy csupa olyan embert vonzanak be, akik nem tudják kimutatni az érzéseiket, esetleg bántalmazóan viselkednek. Mert ilyenkor nem kell elfogadni. Harcolni kell a szeretetért, hogy kicsikarjunk egy kis adagot magunknak. És ugye, egy ilyen gyermekkor után az a természetes állapot. Sajnos sok időbe telhet amíg az ember felismeri, meglátja az összefüggéseket, és akár egy egész élet eltelhet így. De van kiút ebből az állapotból ha kész vagy rá, hogy változtass.
Meg kell tanulnod szeretned magad! Ez az első lépcsőfok amit meg kell másznod, hogy kigyere a csapdából. Napról napra, egyre jobban kell szeretned magad...muszáj. Nem csak magad miatt, hanem, hogy ezáltal jobb szülő is válhasson belőled, és ne add tovább ezt a negatív mintát.
Ha szeretni tudod magad, akkor el is tudod azt fogadni, hogy egy másik ember őszintén szeret téged.
És akkor már készen állsz rá, hogy egy ilyen embert vonz be az életedbe.
Ne
állj ellen a fájdalomnak! Add meg magad a bánatnak, a kétségbeesésnek, a
félelemnek, a magánynak, a szenvedés bármely formájának. Légy
szemtanúja anélkül, hogy minősítenéd! Engedd ott lenni! Öleld át! Aztán
lásd, ahogyan az elfogadás csodája a szenvedést mélységes békévé
alakítja...
(Eckhart Tolle)
(Eckhart Tolle)
"A kulcsfontosságú kérdés, amit érdemes magadnak gyakran feltenni:
hogyan viszonyulok a jelen pillanathoz?
Ezt követően válj éberré, és találd meg a választ!
hogyan viszonyulok a jelen pillanathoz?
Ezt követően válj éberré, és találd meg a választ!
Úgy kezelem-e a mostot, hogy az nem több, mint egy végcélhoz elvezető eszköz? Akadálynak látom? Ellenséggé teszem?
Mivel mindig mindössze a jelen pillanat fölött rendelkezel, mivel az élet elválaszthatatlan a mosttól, a kérdés valójában ezt jelenti:
hogyan viszonyulok az élethez?
Kitűnő ez a kérdés ahhoz, hogy leleplezd a benned lévő egót, s hogy önmagadat a jelenlét állapotába hozd. Bár nem az abszolút igazságot fogalmazza meg (végső soron ugyanis te és a jelen pillanat egyek vagytok), e kérdés mégis hasznos, a helyes irányba terelő útjelző tábla.
Gyakran tedd fel magadnak, egészen addig, amíg idővel már fölöslegessé nem válik." E.Tolle
Mivel mindig mindössze a jelen pillanat fölött rendelkezel, mivel az élet elválaszthatatlan a mosttól, a kérdés valójában ezt jelenti:
hogyan viszonyulok az élethez?
Kitűnő ez a kérdés ahhoz, hogy leleplezd a benned lévő egót, s hogy önmagadat a jelenlét állapotába hozd. Bár nem az abszolút igazságot fogalmazza meg (végső soron ugyanis te és a jelen pillanat egyek vagytok), e kérdés mégis hasznos, a helyes irányba terelő útjelző tábla.
Gyakran tedd fel magadnak, egészen addig, amíg idővel már fölöslegessé nem válik." E.Tolle
Kérdező: Nyugtalan vagyok. Hogy érhetem el a békét?
Maharaj: Miért van szükséged békére?
Kérdező: Hogy boldog legyek.
Maharaj: Most nem vagy boldog?
Kérdező: Nem, nem vagyok.
Maharaj: Miért van szükséged békére?
Kérdező: Hogy boldog legyek.
Maharaj: Most nem vagy boldog?
Kérdező: Nem, nem vagyok.
Maharaj: Mi tesz boldogtalanná?
Kérdező: Amim van, azt nem akarom, és azt akarom, amim nincs.
Maharaj: Miért nem fordítod meg: akard azt, amid van, és ne érdekeljen az, amid nincs.
Nisargadatta Maharaj
Kérdező: Amim van, azt nem akarom, és azt akarom, amim nincs.
Maharaj: Miért nem fordítod meg: akard azt, amid van, és ne érdekeljen az, amid nincs.
Nisargadatta Maharaj
Ha tudsz egy szóval úgy fordítani a dolgon, hogy megvilágosodjék a kérdés, akkor miért ködösítesz?
Ha tudsz egy mosollyal más arcára mosolyt csalni, akkor miért pártolod a mogorvaságot?
Ha tudsz egy kézmozdulattal másokon segíteni, miért tartod karjaidat béna lustaságban?
Ha tudsz szeretni, miért várod el, hogy előbb mások szeressenek?
Hioszi Tatiosz
Ha tudsz egy mosollyal más arcára mosolyt csalni, akkor miért pártolod a mogorvaságot?
Ha tudsz egy kézmozdulattal másokon segíteni, miért tartod karjaidat béna lustaságban?
Ha tudsz szeretni, miért várod el, hogy előbb mások szeressenek?
Hioszi Tatiosz
"A
felhők, az érzetek, a gondolatok jönnek-mennek — és egyik sem te vagy;
te a határtalan szabadság, a határtalan Üresség, a határtalan tisztás
vagy, amelyben a megnyilvánult dolgok felmerülnek, egy darabig időznek,
majd elenyésznek. Lassanként tehát felismered, hogy a benned élő
„Szemlélő ", aki mindezen dolgok Tanúja, maga is pusztán a határtalan
Üresség. Nem dolog, nem objektum; nem megpillantható vagy megragadható."
Ken Wilber
"Szeretni azt jelenti: felismerni önmagadat a másikban.
A jelenlét, aki vagy, az időtlen Vagyok, felismeri önmagát a másikban és a másik szeretve – más szóval: „felismerve” – érzi magát.
Amikor egy másik ember felismer, akkor ez a felismerés – mindkettőtökön keresztül – teljesebben hozza a Lét dimenzióját e világba.
Ez a szeretet az, ami megváltja a világot."
Eckhart Tolle
A jelenlét, aki vagy, az időtlen Vagyok, felismeri önmagát a másikban és a másik szeretve – más szóval: „felismerve” – érzi magát.
Amikor egy másik ember felismer, akkor ez a felismerés – mindkettőtökön keresztül – teljesebben hozza a Lét dimenzióját e világba.
Ez a szeretet az, ami megváltja a világot."
Eckhart Tolle
A
szabadság, a megvilágosodás arról szól, hogy teljesen alárendelődünk a
pillanatnak. Ilyen egyszerű. A megvilágosodás nem más, mint a jelennel, a
meglévő dolgokkal szembeni ellenállás tökéletes hiánya. Ennyi az egész.
Hiszen mi is adna több szabadságot az erőfeszítés megszűnésénél? Ahhoz
azonban, hogy képesek legyünk feladni a küzdelmet meg kell válnunk az
énképünktől, nézeteinktől, az elméletei
nktől.
A spirituális beállítottságú emberek általában készek feladni
önazonosságukat és szerepeiket, elméleteikhez és világnézetükhöz viszont
annál jobban ragaszkodnak. Pedig a fénybe nem viheted magaddal ezeket
sem, mert ott nincsenek nézőpontok, nincsenek tervek. Nincsenek
elvárások se a világgal, se magaddal, se másokkal szemben. Amikor a
tudat kiszabadítja magát az énről, az életről, vagy a többi emberről
kialakított elképzeléseiből, ha felad minden elvárást, akkor csak az
Igazság marad.” /Adyashanti/
"Van egy jó hozzáállás, amit bármely cél iránt felvehetsz:
Ha megtörténik, jó; ha nem történik meg, az is jó.
Sokkal azelőtt, hogy eljutnál addig, ahol biztonsággal tudnál döntéseket hozni a jövődről, úgy találhatod, hogy már nem is nagyon van kedved jóslásokhoz. Nem fogod bánni, ha elengedsz egy gyönyörű tapasztalatot, élményt, mert a szeretet éppoly kellemesen meg fog jutalmazni a következővel."
Thaddeus Golas
Ha megtörténik, jó; ha nem történik meg, az is jó.
Sokkal azelőtt, hogy eljutnál addig, ahol biztonsággal tudnál döntéseket hozni a jövődről, úgy találhatod, hogy már nem is nagyon van kedved jóslásokhoz. Nem fogod bánni, ha elengedsz egy gyönyörű tapasztalatot, élményt, mert a szeretet éppoly kellemesen meg fog jutalmazni a következővel."
Thaddeus Golas
"Hagyj fel azzal, hogy bármit is tudjál!
Hagyj fel az intellektuális megértés hajszolásával!
Hagyj fel a miértek kérdezgetésével!
Minden alkalommal, amikor a "miért" megjelenik, csak még mélyebbre visz téged az intellektusba. A "miért"-re adható egyetlen válasz: "miért ne"?
Légy csendes, majd még csendesebb és még annál is csendesebb! Légy minden képzeletet felülmúlóan csendes! Ekkor az, amit nem lehet megismerni, felfedi önmagát."
Gangaji
Hagyj fel az intellektuális megértés hajszolásával!
Hagyj fel a miértek kérdezgetésével!
Minden alkalommal, amikor a "miért" megjelenik, csak még mélyebbre visz téged az intellektusba. A "miért"-re adható egyetlen válasz: "miért ne"?
Légy csendes, majd még csendesebb és még annál is csendesebb! Légy minden képzeletet felülmúlóan csendes! Ekkor az, amit nem lehet megismerni, felfedi önmagát."
Gangaji
"Ha
meg akarjuk ragadni életünk valóságát, amíg még a miénk, rá kell
ébrednünk a pillanatainkra. Máskülönben teljes napok suhanhatnak el
mellettünk észrevétlenül - sőt az egész élet.
Egyik gyakorlatias módja, hogy ezt megtegyük, a következő : amikor másokat nézünk kérdezzük meg magunktól, hogy tényleg őket látjuk-e vagy csak a róluk alkotott gondolatainkat?
Olykor a gondolataink olyanok, mint egy
Egyik gyakorlatias módja, hogy ezt megtegyük, a következő : amikor másokat nézünk kérdezzük meg magunktól, hogy tényleg őket látjuk-e vagy csak a róluk alkotott gondolatainkat?
Olykor a gondolataink olyanok, mint egy
álomszemüveg. Amikor az álomszemüveg rajtunk van, álomgyerekeket,
álomférjet, álomfeleséget, álommunkát, álomkollégákat, álompartnereket,
álombarátokat látunk. Életünket egy álomjelenetben élhetjük egy
álomjövőért. Tudtunkon kívül mindent kiszínezünk, mindent eltorzítunk.
Jóllehet az álombéli dolgok változhatnak, s az elevenség és valódiság
illúzióját kelthetik, mégis egy álom foglyai vagyunk. Ám ha levesszük a
szemüveget , talán - de csak talán - pontosan megláthatjuk azt, ami
valóban itt van."
Jon Kabat-Zinn
Jon Kabat-Zinn
"Ha
a fák olyanok lennének, mint mi, egyszer csak azt látnánk, hogy
ágaikkal utánanyúlnak lehulló leveleiknek, majd összegereblyézik és
szépen visszahelyezik magukra őket. Hát nem jönnél-e zavarba, ha ezt
tapasztalnád? Ugye, milyen ijesztő lenne egy leveleit őrizgető,
egzisztenciális válságban szenvedő fa látványa? Pedig mi emberek épp
ugyanezt tesszük: felszedegetjük és összerakosgatjuk kedvenc
meggyőződéseink és elméleteink darabkáit, hogy aztán egy egész életen át
féltve őrizgessük őket."
Adyashanti
Adyashanti
A pozitív gondolkodás fogalma eredetileg egy ősi buddhista hagyomány
nyomán jött létre. Fönnmaradt egy legenda, miszerint Buddha és a
tanítványai néztek egy döglött kutyát. Mester, nézd, a halál, a bomló
hús, a rothadó tetem milyen rettenetesen visszataszító! Milyen undorító,
ha csak az marad meg egy lényből, ami belőle a test! - mondták a
tanítványok. Buddha odanézett, és azt mondta, hogy igen, de milyen szép
fehér foga van! Ez a pozitív gondolkodás alaptörténete. Innen nőtt ki.
Vagyis nem arról van szó, hogy a negatív élményeinket, a keserveinket, a
bánatainkat hazudjuk el pozitívnak. Arról van szó, hogy fogadjuk el
ezeket olyan negatívnak, amilyenek a valóságban, de ha van bennük valami
pozitív, akkor azt is vegyük észre.
Az, hogy a racionális emberek olyan rendíthetetlenül ragaszkodnak a
saját énképükhöz, biztosítja feneketlen tudatlanságukat. Például
figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a samanizmus nem varázsigékből
és hókuszpókuszokból áll, hanem abból a szabadságból, hogy nem pusztán a
magától értetődőnek vett világot érzékeljük, hanem minden mást is, ami
emberileg lehetséges. A köznapi emberek reszketnek a szabadság
lehetőségétől. Pedig a szabadság ott van bennük, csak a kisujjukat
kellene kinyújtaniuk érte.
A
rajongó szerelem egyik főbb ismérve a függőségi érzet. Azzal kezdődik,
mikor bámulatod tárgya rád zúdít egy mámorító, érzékcsalódást előidéző
nagyságrendű valamit, amelyről még magadnak sem merted bevallani,
mennyire kívántad – mondjuk, egy eget rengető szerelem és felkavaró
érzelmek kábítószerszerű keverékét. Hamarosan egy igazi narkós
kiéhezettségével fogsz sóvárogni a szenvedélyes figyelemre.
Amikor pedig nem kapod meg az adagod, egyből magad alá kerülsz: dilis
leszel és kimerült (arról nem is beszélve, hogy neheztelni fogsz a
dealerre, aki kialakította benned ezt a függőséget, ám most meg nem
hajlandó arra, hogy felköhögje az árut, pedig tudod, hogy van neki
valahol raktáron, a fenébe is, hiszen eddig ingyen adta!). Aztán ott
találod magad a sarokban, remegve, lesoványodva, és csak ez az egy
biztos: eladnád a lelkedet is, vagy kirabolnád a szomszédod, csak hogy
újra, még egyszer kaphass abból a drogból..
Elizabeth M. Gilbert - Eat, Pray, Love - Ízek, imák, szerelmek
Elizabeth M. Gilbert - Eat, Pray, Love - Ízek, imák, szerelmek
2012. november 15., csütörtök
2012. november 14., szerda
Köztudott, hogy ha egy kapcsolatodat nem ápolod, nem fektetsz bele energiát, akkor az a kapcsolat előbb, utóbb megszűnik. Így működik önmagunkkal is a kapcsolatunk. Mik a figyelmeztető jelek? például, ha megkérdezed magadtól mi okozna örömet, mit szeretnél...és nem jön válasz..fogalmad sincs....mert nem vagytok kapcsolatban. Ha sokáig nem vagy kapcsolatban önmagaddal akkor elmúlik az önszeretet is benned....és onnantól nagy bajban vagy...mert ha magadat nem szereted, akkor senkit sem tudsz...és elhidegülsz, távolságtartó és merev leszel ... Találkozz időnként magaddal...napi 10 perc is elég. Például reggel a szokásos kávédat kortyolgatva.... csendesülj el, még ha zajos is a világ körülötted, keress egy pici jót....egy kellemes gondolatot....dédelgesd magadban, hagyd, hogy átjárjon, feltöltsön pozitív energiával...és aztán engedd el...Egy idő után a lelked meghálálja a törődést...és beszél is hozzád, ha kérdezed :)
Semmi sem eredeti. Lopj bárhonnan, ami inspirál, vagy felkelti a
fantáziádat. Fogadj be régi filmeket, új filmeket, zenét, könyveket,
festményeket, fényképeket, verseket, álmokat, véletlen beszélgetéseket,
építészetet, hidakat, utcai feliratokat, fákat, felhőket, vízformákat,
fényeket és árnyékokat. Viszont csak azokat nyúld le, amik tényleg közel
állnak hozzád. Ha így csinálod, az egész (amit összelopsz) hiteles
lesz. A hitelesség felbecsülhetetlen; eredetiség meg nem létezik. Azzal
ne is törődj, hogy eltitkold, honnan loptad - inkább örülj neki, és
hirdesd, ha gondolod. Mindenesetre mindig emlékezz, mit mondott Jean-Luc
Godard: "Nem az a fontos, honnan, hanem hogy hová használsz dolgokat."
2012. november 13., kedd
Hogy
mennyire szeret valaki, azt onnan tudod egész pontosan bemérni, hogy
mennyire tudja a hibáidat megbocsátani! S ha nem képes erre -bármilyen
fájdalmas is-, tudd,hogy az elsősorban az Ő tragédiája!
Mert a
nem-szeretésnél sivárabb, szegényebb és sötétebb állapot nincs! Mások
lelkébe belebújni azt jelenti, hogy az ember a bal szemével tisztán
látja a másik hibáját, a jobb szemével megbocsájtja őket,
és a szívének középpontjával szereti!"
Müller Péter
“Öljenek,
szabdaljanak, átkozzanak téged! Befolyásolhat-e mindez abban, hogy
értelmed tiszta, gondolkodásod józan, lelked igazságos maradjon? Olyan
ez, mintha valaki tiszta édesvizű forrásból iszik, és közben ócsárolja.
Az pedig továbbra is ontja üdítő italát, s ha sarat vagy szemetet szórsz
belé, kimossa magából, és tiszta marad.
Hogyan tehetsz szert egy ilyen soha ki nem apadó forrásra a poshadt
Hogyan tehetsz szert egy ilyen soha ki nem apadó forrásra a poshadt
vizű kút helyett? Ha minden napon, a nap minden órájában, az óra minden
percében, a perc minden pillanatában megőrzöd lelked tisztaságát: a
jóindulatot, a szemérmet, a tiszteletet, az alázatot, a méltányosságot, a
jó célra forgatott erőt -, vagyis felszabadulsz mindazok alól, melyek a
nagyság ellenzői.”
Marcus Aurelius
Marcus Aurelius
2012. november 12., hétfő
Testünk/elménk mindent megörökít, amit az életben átélünk. Mintha
összetett feldolgozási rendszerekkel, a lényünk mélyére beágyazott
merevlemezzel rendelkező számítógépek lennénk: testünk és elménk magában
foglalja egyéni észleléseink minden részletét, beleértve családunk
szabálykönyvét is. Néhányan mindennap képesek megváltoztatni
testük/elméjük számítógépét, az új adatok beérkezésével és az elavult
információk felülírásával, mások azonban ritkán változtatnak, újra meg
újra a régi történeteket játszva... Amikor családod észleléseit
rögzíted, tested/elméd számítógépében, rendszered elkezdi átszűrni
élményeidet a tárolt észleléseken. Ha a negatív szűrők miatt úgy
döntesz, hogy értéktelen vagy esetleg nem vagy elég jó, az elindít egy
ismétlési ciklust, és minden helyzetet egy szennyezett lencsén keresztül
látsz - kizárva a valóságról szóló más, esetleg egyidejűleg létező
véleményeket.
Albert Einstein mély értelmű megállapítása szerint: "Nem oldhatjuk
meg az előttünk tornyosuló problémákat ugyanazon a gondolkodási szinten,
ahol létrehoztuk azokat. "... Amíg meg nem értjük korlátozott
gondolkodásunkat, nem dönthetünk úgy, hogy átalakítjuk azt vagy
megváltoztatjuk magunkat... Amikor meg tudjuk látni az új választási
lehetőségeket, meg is tudjuk teremteni azokat. De ennek elérése
érdekében meg kell változtatnunk korábbi gondolkodásunk, az eredeti
lehetőségek létrehozásának szintjét.
2012. november 11., vasárnap
Amikor mellém bújik, nem húzódom el. Csak
lehunyom a szemem és hagyom, hogy a fájdalma átfolyjon rajtam, és
keveredjen az enyémmel, nyers, mély, végtelen fájdalom. Összeölelkezve
sírunk, beszélgetünk, ahogy már rég kellett volna tennünk. Ha közelebb
engedtem volna magamhoz. Ha nem löktem volna el.
Alyson Noel
Alyson Noel
Képzeld el, hogy e pillanatban egy angyal ül melletted...
Csend van...
Maradj nyugodt...
Gondolataidban gyűjtsd össze minden gondod...
Csend van...
Maradj nyugodt...
Gondolataidban gyűjtsd össze minden gondod...
Minden, ami nyomaszt, minden, ami boldogtalanná tesz, ami gátol; gondok, bánat, betegség...
A kilátástalanság, a kudarc, a rossz döntések előtti félelem...
Összpontosíts minden rosszra, ami benned van...
S képzeld el, hogy mindezt átnyújtod az angyalnak.
Vedd a kezedbe, rakd egy képzeletbeli táskába, s nyújtsd át annak,
aki megszabadít e sok bajtól.
S most gondolj arra, amit szeretnél:
az elérhetetlennek tűnő vágyaidra,
vagy hívd elő a megtörtént szép emlékeket...
...a boldogságot, örömet, barátságot, nyugalmat, szeretetet...
Szorítsd az összes szépet a tenyeredbe...
Őrizd meg magadnak, s köszönd meg, hogy részese lehettél e pillanatoknak...
Légy hálás minden maradó jóért, s eltűnő rosszért.
Lélegezz mélyeket! Számolj háromig!
És most...
Képzeld el, hogy az angyalka meghallgatta kéréseid...
Vigyázzanak rád az angyalok!
MA, HOLNAP, MINDÖRÖKKÉ!!!
A kilátástalanság, a kudarc, a rossz döntések előtti félelem...
Összpontosíts minden rosszra, ami benned van...
S képzeld el, hogy mindezt átnyújtod az angyalnak.
Vedd a kezedbe, rakd egy képzeletbeli táskába, s nyújtsd át annak,
aki megszabadít e sok bajtól.
S most gondolj arra, amit szeretnél:
az elérhetetlennek tűnő vágyaidra,
vagy hívd elő a megtörtént szép emlékeket...
...a boldogságot, örömet, barátságot, nyugalmat, szeretetet...
Szorítsd az összes szépet a tenyeredbe...
Őrizd meg magadnak, s köszönd meg, hogy részese lehettél e pillanatoknak...
Légy hálás minden maradó jóért, s eltűnő rosszért.
Lélegezz mélyeket! Számolj háromig!
És most...
Képzeld el, hogy az angyalka meghallgatta kéréseid...
Vigyázzanak rád az angyalok!
MA, HOLNAP, MINDÖRÖKKÉ!!!
"A saját megvilágosodásáról a Mester mindig is
nagyon hallgatag volt, bár a tanítványok mindent elkövettek, hogy
beszédre bírják. Csak annyit sikerült megtudniuk, amennyit a Mester a
legkisebb fiának mondott, amikor az azt akarta tudni, hog
yan érezte magát az apja, amikor megvilágosodott. A válasz így hangzott: hülyén.
Amikor a fiú azt is megkérdezte, hogy miért, a Mester ezt mondta: - Tudod fiam, az olyan volt, mint amikor mindent elkövetsz, hogy behatolj egy házba: létrán mászol, és ablakot zúzol - s később észreveszed, hogy a ház ajtaja nyitva volt."
( Anthony De Mello)
Amikor a fiú azt is megkérdezte, hogy miért, a Mester ezt mondta: - Tudod fiam, az olyan volt, mint amikor mindent elkövetsz, hogy behatolj egy házba: létrán mászol, és ablakot zúzol - s később észreveszed, hogy a ház ajtaja nyitva volt."
( Anthony De Mello)
Tegnap még bosszút akartál vagy megváltást,
azt akartad, hogy telefonáljon, vagy azt, hogy reád szoruljon, vagy hogy
vigyék börtönbe és végezzék ki. Tudod, amíg ilyesmit érzel, a másik a
messzeségben örül. Addig még hatalma van fölötted. Am
íg
bosszúért kiáltasz, a másik kezeit dörzsöli, mert a bosszú az vágy is, a
bosszú megkötöttség. De eljön egy nap, mikor felébredsz, szemed
dörzsölöd, ásítsz, s egyszerre észreveszed, hogy már nem akarsz semmit.
Nem bánod azt sem, ha szembejön az utcán. Ha telefonál, felelsz, ahogy
illik. Ha látni akar, és muszáj találkozni vele, kérem, tessék. És
mindez, belülről, egészen laza és őszinte, tudod... nincs többé semmi
görcsös, semmi fájdalmas, semmi önkívületes az egészben. Mi történt? Nem
érted. Már nem akarsz bosszút, nem... s megtudod, hogy ez az igazi
bosszú, az egyetlen, a tökételes, az, hogy már nem akarsz semmit tőle,
nem kívánsz neki rosszat, sem jót, nem tud többé fájdalmat szerezni
neked.(Márai)
Légy annyira boldog, amennyire csak tudsz. Ne
törődj másokkal. Ha te boldog vagy, boldogságod segíteni fog másoknak.
Te nem tudsz segíteni, a boldogságod azonban igen.
Te nem tudsz segíteni – te rombolsz -, de a boldogságod segíthet. A bol
Te nem tudsz segíteni – te rombolsz -, de a boldogságod segíthet. A bol
dogságnak
megvannak a maga munkamódszerei – nagyon közvetettek, nagyon
kifinomultak, nagyon nőiesek. Ha te kezdesz dolgozni rajta, az energiád
agresszívvé válik, és ha te próbálsz segíteni másoknak, el fognak
utasítani. Akaratlanul is elutasítanak, mert úgy tűnik, mintha fölöttük
állnál, és senki sem akarja, hogy valaki más szabadítsa fel. Senki sem
akarja, hogy valaki más tegye boldoggá, mert az függőségnek tűnik, és
mély ellenállás ébred vele szemben.
Egyszerűen ne nyugtalankodj miatta. Ez a másik ember ügye. Nem te okoztad mások gondjait. Sok élet alatt tettek szert rájuk, ezért nekik kell eldobniuk őket. Egyszerűen légy boldog, és a boldogságod bátorságot ad másoknak. Boldogságod révén lesz némi fogalmuk arról, milyen is igent mondani. Ennyi az egész…
Osho
Egyszerűen ne nyugtalankodj miatta. Ez a másik ember ügye. Nem te okoztad mások gondjait. Sok élet alatt tettek szert rájuk, ezért nekik kell eldobniuk őket. Egyszerűen légy boldog, és a boldogságod bátorságot ad másoknak. Boldogságod révén lesz némi fogalmuk arról, milyen is igent mondani. Ennyi az egész…
Osho
Ha azt kérded, hogyan találhatod meg ÉN-edet,
halhatatlan ÉN-edet, számomra már a kérdésed is jelzi, hogy nem
hallgatsz lelkiismereted szavára.
Az ÉN ugyanis folyamatosan beszél hozzád! Beszél álmodban, beszél ébren, akkor, amikor csendben
Az ÉN ugyanis folyamatosan beszél hozzád! Beszél álmodban, beszél ébren, akkor, amikor csendben
vagy,
s akkor is, amikor megszólalsz. Figyelmeztet, hogy nem azt mondod, amit
kellene. (...) A legjobb barátod, a legszorosabb szövetségesed, a
leghűségesebb társad és a legbölcsebb tanácsadód te magad vagy
önmagadnak. És a legkitartóbb is, mert a többiek jönnek-mennek, kísérnek
egy darabig, majd elhagynak, de ÉN-ed születésedtől halálodig, sőt azon
túl is elkísér. Önmagad tanítója, bírája, mestere, orvosa,
pszichológusa te magad vagy - minden külső segítség csak saját ÉN-ed
hangját teszi hallhatóvá számodra. Rossz közérzeted, depressziód,
félelmed s gyakorta betegségeid oka, hogy ÉN-ed elégedetlen veled, mert
méltatlan dolgokat művelsz, s átadtad magad olyan negatív hatalmaknak,
amelyekhez semmi közöd. Minden diszharmóniád oka, hogy önmagaddal rossz
viszonyban élsz - és erre semmiféle külső megpróbáltatás nem ad
felmentést. Külső körülményeid csakis akkor rendeződnek, ha előbb
magaddal kerülsz harmóniába. Ha önmagad kezét megtalálod, ha önmagaddal
végre egyetértesz, olyan biztonságba kerülsz, amelyet soha semmiféle
külső védelem nem tud biztosítani. Ha sorsod nehéz: könnyűnek fogod
érezni. Ha küzdened kell, győzelmed biztosítva van, mert legnagyobb
harcodat, önmagaddal vívott háborúdat már sikerrel megvívtad. A
lelkiismereted az ÉN hangja."
Müller Péter
Müller Péter
Évekkel ezelőtt volt egy nagyon erős megérzésem, amire mér ma is tisztán emlékszem. kaptam egy jelet, egy kis segítséget az univerzumtól. Még ma is tisztán emlékszem rá. Azért is mert egy nagyon rossz periódusában volt az életem ( mint már annyiszor :) ) Ez az érzés pedig elöntött oda nem illő, mámoros örömmel, még soha nem éreztem ehhez foghatót. Nem tudtam mit kezdeni vele...eltettem magamban mint egy szép emléket...bár éreztem, hogy eljön, amit a megérzésem sugall...egyszerűen tudtam. Akkoriban nem a saját utamon jártam, valaki más életét éltem, és azt hittem ez így helyes, ennek így kell lennie...egy nőnek ez a dolga. Meg voltam róla győződve hogy nekem ez a sorsom.
De történt valami, megrepedt körülöttem ez a burok, amit magam köré varázsoltam, és egyszer csak ott volt a tömény valóság....zuhantam...a földtől is lejjebb... ott is ragadtam egy időre..azután meg kellett mentenem magam, nem volt más választásom. Lassan de sikerült, fokozatosan felszínre kerültem. Közben muszáj volt kapaszkodók után néznem..és találtam is. Pont itt jött be az említett megérzésem...mert ebbe az irányba vittek az események. És megvalósítottam!! Pont ugyanúgy ahogy megéreztem. Lehet, hogy ha akkor tudatosabb vagyok elkerülöm ezt a csapdát amit a sors tett elém, hogy felbukjak benne. De én abban hiszek, hogy pont emiatt a csapda miatt lettem képes megvalósítani, olyan mélységben hogy tökéletesen ugyanaz az érzés legyen, mint az álmomban.
(T.T.)
De történt valami, megrepedt körülöttem ez a burok, amit magam köré varázsoltam, és egyszer csak ott volt a tömény valóság....zuhantam...a földtől is lejjebb... ott is ragadtam egy időre..azután meg kellett mentenem magam, nem volt más választásom. Lassan de sikerült, fokozatosan felszínre kerültem. Közben muszáj volt kapaszkodók után néznem..és találtam is. Pont itt jött be az említett megérzésem...mert ebbe az irányba vittek az események. És megvalósítottam!! Pont ugyanúgy ahogy megéreztem. Lehet, hogy ha akkor tudatosabb vagyok elkerülöm ezt a csapdát amit a sors tett elém, hogy felbukjak benne. De én abban hiszek, hogy pont emiatt a csapda miatt lettem képes megvalósítani, olyan mélységben hogy tökéletesen ugyanaz az érzés legyen, mint az álmomban.
(T.T.)
2012. november 10., szombat
Egész éjjel fent voltam, és a hitbe vetett hitemet elemezgettem.
Lehet, hogy kezdettől fogva nem hittem kettőnkben? Nem hittem, hogy
közel enged magához, hogy egyszer azt mondja: szeretlek? Miután elment,
egy héten át sírtam, aztán mégis rátaláltam a hitre, a saját magamba
vetett hitemre. Hittem, hogy egy nap találkozom valakivel, aki biztos
lesz benne, hogy én vagyok számára az igazi.
Biztos ismerik azt az érzést, mikor meglátnak egy helyes pasit. Az
illető megereszt egy mosolyt és a szívük elolvad, mint vaj a forró
pirítóson. Én is így vagyok ezzel, mikor meglátok egy üzletet. Csak az
még sokkal jobb. Egy férfi ugyanis sose szereti úgy az ember lányát,
vagy bánik úgy vele, mint egy üzlet. Ha a pasi nem áll jól, nem
cserélhetjük be hét napon belül egy isteni kasmír pulcsira.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)