Amikor mellém bújik, nem húzódom el. Csak
lehunyom a szemem és hagyom, hogy a fájdalma átfolyjon rajtam, és
keveredjen az enyémmel, nyers, mély, végtelen fájdalom. Összeölelkezve
sírunk, beszélgetünk, ahogy már rég kellett volna tennünk. Ha közelebb
engedtem volna magamhoz. Ha nem löktem volna el.
Alyson Noel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése