2013. február 23., szombat

Az élet azokat szereti, akik az utcasarkon virággal a kezükben várnak rá. Lehet, hogy térdre kényszerít, hogy meghurcol, hogy összevérez. Ám legyen! Attól még nem dől össze a világ. Az embernek ez a sorsa. Mindig eljön a te időd, amikor talpra állhatsz. Csak a szobrok nem hajolnak.
(Alkoyni Papadaki)
Elgondolkodtál már azon, vajon mért akar mindenki egy életre szóló házasságot kötni? Ez sokszor ötven, hatvan év lenne.Háromszor annyi, mint ahány évet éltünk a házasság megkötése előtt. Ez erény volt nagyszüleink idejében. De ma? Ma is erény lenne? És lehetséges e? Ma nem tudsz mosógépet venne, hogy azt legkésőbb tíz év múlva ne kelljen kidobni. Nem úgy, mint a régi mosógép, amivel negyven évig mosott édesanyám. És nem tudsz egy életen át, egy munkahelyen dolgozni, mert megszűnik cég, eltűnik a világ nagy változásai porában. Vagy ha mégsem szűnne meg, hát nem bírod a munkatársakat, a főnököt hosszútávon elviselni.
A gyerek is húsz évesen alig várja, hogy kiszabadulhasson a szülői házból, szülei árgus szemei elöl. Tehát mért pont egy párkapcsolatot terveznénk örök időkre. Pont egy olyan viszonyt, ahol folyamatosan együtt kell lenni. És így kudarcnak kell megélni egy válást.
Mért nem tervezünk tíz évre egy házasságot? Egyessekkel még ez is sok. Aztán, ha netán bevált, meg is hosszabbítható. És tudod mit mondok, ha egy kapcsolatnak záros határidőt adunk, hát jobban fogunk rá vigyázni. Megbecsüljük és a párunkhoz is úgy alkalmazkodunk, hogy ne unjon ránk, ne okozzunk csalódást, hisz mégis meg akarjuk tartani tovább.

Szeréni S. Péter
A nőket megérteni? Ez rossz kérdés, rossz hozzá állás! Nem úgy kell kezdeni, hogy a nőket. Nem a nőket kell megérteni, hisz mindegyik más és más. Különböző szülők nevelték őket, különböző élmények érték őket és különböző módon élték azt át. Tehát mindig csak azt az egyet kell megérteni aki közel áll az szívedhez. És nem a korábbi tapasztalatok alapján kell őt megérteni,mint egy sablon szerint, mert úgy nem megy. Sablon szerint semmit a világon nem lehet megérteni, még a matematikai példát is nehezen. Nem hogy a jó és szép lelkét, minden művészet múzsáját, a Nőt. Szeretni kell őt, és akkor elárulja minden titkát, ha érzi, hogy megbízhat benned. Szeresd, de csak azt az egyet, a többit csodáld.

Szeréni S. Péter
"Egy gondolatnak minél kevesebb világos igazságértéke van, a tömeg annál inkább ragaszkodik hozzá. A maihoz hasonló katasztrófa az embert akkor érte, mikor a földet özönvíz árasztotta el és az emberiség az óceánba merült. De akkor az elmerülés külső volt. Ma az ember a saját tudattalanjába, és a társadalom saját tömegébe merül el. Az ember a tömegben maradéktalanul felszívódik. Tudatosság nélkül az ember, magát elveszti, s mással összetéveszti. Kollektív állapotban az ember olyasmit hisz, amit nem is ő hisz, hanem amit csak úgy általában hisznek. Az ember összetéveszti magát, valaki mással, akinek a gondolatát vallja, akinek az életét éli. Ma az emberiség tömeggé lett, a személyes öntudata kialvóban van, részben ki is aludt. Az egyén, tudatos tevékenységét a tömeg tudattalan tevékenysége foglalja el, amely hiszékeny, maradi, gondolkodni, szeretni nem tud, csak félni, reszketni őrjöngeni és pusztítani. A kezdődő primitívizálódás a szellemet kioltja, az ízlést a legalsó vonalra szállítja le. Az emberben a történet végén, amikor egy aion lezárul, a személyes tudat elhomályosodik, primitívvé lesz. Vagyis elkezdődik a lelki visszafejlődés, a kései történet előttisége. Ez a jelenség kétségtelenül tapasztalható az egyiptomi felláknál, a mexikói maja népeknél és másutt, ahol kitűnik, hogy a primitívizálódás nem egyéb, mint a történet utáni lélek lezüllése. "

Hamvas Béla
Úgy élünk, ahogy születünk

A mai szülészeti gyakorlat még nem ismerte fel, hogy születésünk mély nyomot hagy bennünk, amely mind testileg, mind lelkileg befolyásolja életünket. (...)

Akiknek a születése orvosi beavatkozással indított volt, azok valamilyen formában nehézséggel küzdenek minden indulással kapcsolatban: saját maguk szeretnék az előttük álló feladatot megvalósítani, de sokat toporognak, nehezen szánják el magukat, hogy belevágjanak, mások segítségét viszont következetesen visszautasítják.

A császárral született gyermekek a határok meghúzásánál küzdenek nehézséggel, gyakran akaratlanul is megsértenek másokat: mintha nem érzékelnék, hogy a másik önálló elképzelésekkel rendelkezik.

Akik sok fájdalommal, nehezen születtek, azok pedig egyszerűen nem tudják elszánni magukat egy-egy változásra, pl. nem képesek elköltözni otthonról egyhamar. (...)

Michel Odent és Frederic Leboyer Franciaországban több mint négy évtizede felismerte, hogy a babák születésükkor gyengédséget, csendet, nyugalmat igényelnek és egyedül az édesanyával való tartós, háborítatlan kapcsolat adja meg számukra a biztonságot. A köldökzsinórt csak akkor szabad elvágni, amikor már nem lüktet benne az életet adó vér, és a szopás már néhány perccel a születés után elemi szükséglet. Az így született kicsik később is jobban és tovább szopnak, súlyuk gyorsabban nő, kevesebbet sírnak és érzelmi intelligenciájuk magasabb, mint kevésbé szerencsés társaiké.

Sokszor mondjuk kellemetlen helyzetbe kerülve indokolásképpen: ilyen vagyok, így születtem. Nos, ebbe nem szabad belenyugodnunk, keressük a gyógyulást, a változást. Mert valóban nem kellene, hogy ilyenek legyünk, de így születtünk. Ma már a pszichoterápia egyes módszereivel harmonikusabbá válhatnak kapcsolataink, az életünk, zökkenőmentesebb lehet a munkánk. A terápia egyúttal születési traumánk feldolgozásában is segíthet. Bár a születés önmagában nem sebesítő élmény, de azzá válhat a gondatlan kezelés és az ismeretek szinte teljes hiánya miatt. Ehhez járulnak még azok az esetek, amikor senkit nem lehet a törődés hiányával elmarasztalni, mégis nehéz a kis jövevény élete.

Különösen fontos, hogy azok a fiatalok, akik gyermekvállalásra készülnek, megismerhessék ezeket az eredményeket, összefüggéseket, és szabadon választhassák meg, hogy gyermekük világra jötte meghatározó, bizalommal teli élmény legyen a babának és a szülőknek is. Ehhez további segítséget adhat, ha a szülők megismerik saját születésük történetét, és ha szükséges, még a szülés (sőt a babavárás) előtt elindulhat a traumatikus élmények feldolgozása pl. egy terápiás csoportban.

Természetesen trauma feldolgozás nemcsak terápiás csoportokban zajlik, a lélek bölcsessége sokféle alkalmat talál a változásra, tanulásra. Ilyen pl. a gyerekjátékok egy része is, mint pl. a bunkerezés, a vízi csúszda, sőt a barlangászás is felér egy születési élménnyel. Ha ezeket az élményeket tudatossá tesszük, az itt szerzett tapasztalatokat be tudjuk építeni személyiségünk fejlesztésébe. Gyakorlatilag minden fontos pillanatunkban benne van születésünk módja: párkapcsolatunkban, a változásra való nyitottságban, a határaink kialakításánál, zavarodott vagy beteg állapotainkban. Csak nem látjuk a fától az erdőt, vagyis nem tudjuk, milyen bajunk milyen (mély) gyökerekkel rendelkezik. Úgy is kifejezhetnénk mindezt, hogy ezzel a szemlélettel újfajta gondolkodás indul el, mely a mélyebb megértés irányába vezet. (...)

Vagy 15 éve már, amikor egyszer döbbenten jutott eszembe édesanyám elbeszélése, hogy milyen nehezen jöttem a világra, mennyire megviselte mindkettőnket a szülés-születés kínja: egy kisvárosi szülőotthonban vajúdott három napig. Addig senki nem beszélt nekem a születési trauma későbbi hatásairól sem a pszichológia szak elvégzése, sem a pszichoterápiás képzések során. Ezután kezdtem tudatosan kutatni az ezzel kapcsolatos módszerek után, de az eredmény szinte nulla volt. Amit pedig mégis találtam, azzal módszertanilag nem értettem egyet. Így tanulmányozni kezdtem azokat az álmokat, beszámolókat, melyek szimbolikusan szóltak az anyai kapcsolódásról, a szülés élményeiről. Figyeltem saját magamat is és azok elbeszéléseit is, akik hozzám fordultak. Fokozatosan dolgoztam ki új módszeremet, mely szelíd gyógymód: figyelembe veszi a lélek lassú haladását, ijedtségét ezekkel az élményekkel kapcsolatban. Ezt a gyógyítást csak bizalomra lehet alapozni, mert a lélek legmélyebb, legfájdalmasabb tapasztalatairól van szó.

Végül is az elmúlt másfél évtizedben szinte gyökeresen megváltozott lelkiállapotom. Már képes vagyok korán kelni és ébernek lenni, rengeteget csendesült háborgó lelkem, általában nyugodt vagyok, és ezt érzik is rajtam. Hosszú és izgalmas ez az út – és fájdalmak erdején vezet át. Úgy érzem, nem volt más választásom, mint előre tekinteni, hagyni, hogy a lélek világossága vezessen, és nagyon nagy óvatossággal bánni minden ember fájó sebével. (...)

Az első és legfontosabb jelzés, amit minden ember érez valahol a lelke mélyén: nincs rendben a kapcsolatom édesanyámmal. "Szeretem, de…" kezdődik sok jelentkező elbeszélése. A másik a megelőzés: a baba foganását vagy legalább születését megelőzően a leendő anya és apa dolgozza fel saját születésével kapcsolatos élményeit. Ugyanis gyakran éppen ilyenkor ébrednek fel a feldolgozatlan születési élményeink, rossz közérzetet, depressziót, rejtett feszültséget generálva. Ez pedig elvonja figyelmünket a kicsinkről.

Van olyan gyermek is, aki világosan mutatja születésének nehézségeit: bizonyos fajta figyelmi zavar, diszlexia és egyéb "disz"-ek, kisebb gyermeknél feszesebb izomtónus, a mozgásfejlődés során kimaradt szakaszok, hogy csak néhány példát említsek. Néha drámai a helyzet azokkal a felnőttekkel és gyerekekkel, akik az anyaméhben veszítették el ikertestvérüket. Ezeket a személyeket sokszor jellemzi állandó diszkomfort érzés, elvágyódás és partnerükkel – egy rövid lángolás után – olyan az életük, mintha az a testvérük lenne.

Sokak számára nem a csoportos, hanem az egyéni élményfeldolgozás a népszerűbb forma, mert úgy érzik, személyes, csak nekik szóló, rájuk irányuló fókuszált figyelemre van szükségük. (...)
(Orosz Katalin)

2013. február 21., csütörtök

A fiatal nő elment mellettem a hóesésben, és reám mosolygott. A mosolyt köszönettel fogadtam, elvittem magammal, s egy ideig vigyáztam reá, hogy el ne olvadjon. Havas mosoly volt és lassan olvadt. A végén mindössze valami kevés nedvesség maradt belőle a lélekben; apró tócsa, nem nagyobb, mint egy könnycsepp.

Márai Sándor
Egy nő, 30 és 45 éves kora között a legalkalmasabb arra, hogy új életet kezdjen. Ekkor a legszebb, ekkor a legfogékonyabb a lelki intuíciókra, ekkor hagyatkozhat leginkább a megérzéseire. Eddigi melléfogásaiból sok mindent megtanulhatott. Igen, eddig nem késő. 30 és 45 év között még mindent megélhet. Sokkal inkább mint huszonévesen. A nagy szerelemet, a nagy szenvedélyeket, a kedvenc filmjeit kedvese karjában, a kedvenc szini előadást párja oldalán. Ebben a korban a nő, igazi ajándék egy férfinek. Ekkor még lefelejtheti a csalódásait, elfelejtheti rossz választásait, és immár érettebb szemmel, fejjel és szívvel választhatja ki azt a személyt, aki mellett immár végleg kiköthet, akitől már nem kell tovább hajóznia, akinél végleg lehorgonyozhat. Akivel megépíthetik az örök hidat a két szív között, ami csak az övék.

Szeréni S. Péter
"Igazság szerint akkor várnak ránk a legszebb pillanatok,
amikor rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, boldogtalanok
vagy csalódottak vagyunk. Mivel rendszerint ezekben a
bánatterhes időszakokban szoktunk kilépni a szokásos mederből,
új utak, igazabb válaszok után kutatva."
(M.Scott Peck)

2013. február 20., szerda


"A sikeres teremtéshez két alapvető dolog szükséges a részedről. Az egyik a vágy, a másik pedig a megvalósulás megengedése. Ezt korábban a következő módon fogalmaztuk meg:
- ELSŐ lépésként, az életed körülményeit megélve Kérsz valamit. Ez szinte automatikusan történik. Minden alkalommal amikor tudod mit nem akarsz, tudod, hogy mit akarsz helyette és ezzel kilövelled vágyaid nyilát az Univerzumba. Ha pl. beteg vagy egészséget kérsz, ha nincs elég pénzed, akkor nagyobb jólétet kérsz, ha hiányzik egy társ akkor egy társat kérsz, ha elakadsz és ötlethiányban szenvedsz, akkor kreatív ötleteket kérsz, stb
- MÁSODIK lépés: Forrásod nemcsak, hogy válaszol, de azonnal azzá is válik amit kértél. Tulajdonképpen itt történik a tényleges teremtés. Ennél a lépésnél már létezik a vágyad tárgya a rezgések valóságában. Tehát a teremtés 99,999%-ban elvégeztetett. Ennek megteremtése nem a Te feladatod, hanem a Forrásodé/Univerzumé. Az egész Univerzum tágulásra és kiteljesedésre van berendezkedve, és ezt a vágyaid nyomán képes megtenni. Az Univerzum tehát azért adja Neked a vágyakat, hogy együttműködve teremthessetek.
- HARMADIK lépés: Kerülj összhangba mindazzal, amit kértél!
Ezzel a lépéssel ENGEDED tapasztalatodba azt ami már megteremtődött a rezgések valóságában. Tehát itt már csupán MEGENGEDED, hogy könnyedén tapasztalatodba áramoljon az amit szeretnél; ne feledd a vágyad tárgya már az előző lépésben megteremtődött, csak még nem engeded meg, hogy életeden is felbukkanjon. Ezzel a lépéssel a Megengedés Művészetét gyakorlod, tehát Megengeded, hogy tapasztalatodba áramoljon vágyad tárgya. Soha nem Te teremtesz, az Univerzum teremt, Te beengeded az Életedbe a teremtést, átengeded magadon a teremtést."

- Abraham-Hicks
"Ki kell derítened, hogy mi az, amit szeretsz. Ez ugyanúgy igaz a munkára, mint a párkapcsolatokra. A munkád tölti ki az életed jelentős részét, ezért ha igazán elégedett akarsz lenni, hinned kell benne, hogy jó munkát végzel. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha szereted, amit csinálsz. Ha még nem találtad meg, keresd tovább, ne add fel! Mint az a szívügyekkel lenni szokott, itt is tudni fogod, hogy mikor találtad meg az igazit."
Steve Jobs

2013. február 19., kedd

"Amikor már vészesen rühellem a telet, részletesen magam elé képzelem a tavaszt. Abban a hitben ringatózom, hogy nem hagytam ki semmit: így és így fog kibomlani, lépésről lépésre. Aztán eljő végre a valóságos tavasz; de nem bomlik ám, hanem robban, csodájával ezerszeresen meghaladva képzeletemet, emlékeimet. Akár a szerelem..." :)

(Vavyan Fable)
Természetszerűleg csupán egyetlen hang, csak egyetlen személy hiányzik belőled, és ez te magad vagy. Egyébként egész sokaság lakozik benned, mely szüntelenül az őrületbe kerget, hiszen az egyik hang azt mondja, "tedd ezt!", mire a másik így szól: "Soha meg ne tedd! Ne hallgass arra a hangra!" És máris darabokra hullasz szét.

Osho
1. Megvilágosodás

Abban a pillanatban, hogy megvilágosodsz, a létezés egésze megvilágosodik. Ha sötét vagy, a létezés egésze sötét. Minden tőled függ.

Szerte a világon ezerféle téveszme él a meditációval kapcsolatban. Pedig a meditáció nagyon egyszerű: nem más, mint tudatosság. Nem kántálás, nem mantra vagy a rózsafüzér használata. Ezek hipnotikus módszerek, melyek csupán egyfajta megpihenést tudnak biztosítani, és nincs semmi rossz abba a megpihenésben; ha valaki csak ellazulni igyekszik, akkor éppenséggel tökéletesek. Bármelyik hipnotikus módszer hasznos segítség lehet, de ha az igazságot akarod megismerni, akkor ez nem elég. A meditáció azt jelenti, hogy a tudattalanságodat tudatossággá alakítod át. Normálisan az elménknek mindössze egytizede tudatos, kilenctizede tudattalan. Az elmének csupán egy kis része, egy vékony rétege világos; azon kívül az egész ház sötétségbe borul. A feladat pedig abból áll, hogy ezt a kis fényt akkorára növeljük, hogy az egész ház fényárban ússzon, hogy egyetlen zug vagy sarok se maradjon sötétben.
Amikor az egész ház tele van fénnyel, akkor az élet csoda; akkor az élet varázslat; megvan benne a varázslat minősége. Akkor nem hétköznapi többé - minden különleges lesz. A profán szentté válik, és az élet apró dolgai olyan hatalmas jelentőségre tesznek szert, amit sosem képzeltünk volna. A közönséges kövek olyan gyönyörűnek tűnnek, mint a gyémántok. A létezés egésze megvilágosodik. Abban a pillanatban, hogy megvilágosodsz, a létezés egésze megvilágosodik. Ha sötét vagy, a létezés egésze sötét. Minden tőled függ.
Az élet, mintha feledékeny volna, folyton önmagát ismétli. Ha nem figyelsz oda, akkor tovább ismétli magát, tovább forog, mint egy kerék. Ezért hívják a buddhisták ezt az élet és halál kerekének - az idő kerekének. Úgy forog, mint egy kerék: a születést halál követi, a halált pedig születés; a szerelmet gyűlölet követi, a gyűlöletet pedig megint szerelem; a siker után kudarc jön, azután megint siker... Csak figyeld meg!
Elég, ha néhány napig valóban odafigyelsz, és feltűnik előtted az egész működési rendszer; a kerék működési rendszere. Egyik nap csodálatos reggelre ébredsz; nagyon boldognak és vidámnak érzed magad - egy másik napon pedig olyan tompa és lehangolt vagy, hogy azon töprengsz, hogyan végezz magaddal. Pedig előző nap még tele voltál élettel, boldogsággal, és mélységes hálát éreztél Isten iránt ezért a hangulatért. Most meg itt siránkozol, és nem látod értelmét annak, hogy tovább élj... És ez egyre csak így megy, és te nem veszed észre ezt a sablont.
Amint meglátod a sablont, ki tudsz ugrani belőle."Osho.
Az élet, mintha feledékeny volna, folyton önmagát ismétli. Ha nem figyelsz oda, akkor tovább ismétli magát, tovább forog, mint egy kerék. Ezért hívják a buddhisták ezt az élet és halál kerekének - az idő kerekének. Úgy forog, mint egy kerék: a születést halál követi, a halált pedig születés; a szerelmet gyűlölet követi, a gyűlöletet pedig megint szerelem; a siker után kudarc jön, azután megint siker... Csak figyeld meg!
Elég, ha néhány napig valóban odafigyelsz, és feltűnik előtted az egész működési rendszer; a kerék működési rendszere. Egyik nap csodálatos reggelre ébredsz; nagyon boldognak és vidámnak érzed magad - egy másik napon pedig olyan tompa és lehangolt vagy, hogy azon töprengsz, hogyan végezz magaddal. Pedig előző nap még tele voltál élettel, boldogsággal, és mélységes hálát éreztél Isten iránt ezért a hangulatért. Most meg itt siránkozol, és nem látod értelmét annak, hogy tovább élj... És ez egyre csak így megy, és te nem veszed észre ezt a sablont.
Amint meglátod a sablont, ki tudsz ugrani belőle."Osho.
"Ami ellen harcolsz, azzá válsz." - David Icke

2013. február 17., vasárnap

Ha megvan a cél, és teszel is érte, minden téren...de van egy pont ahol rendszerint megtorpansz..szinte a siker kapujában, amikor learathatnád a termést. Akkor állj meg egy pillanatra és gondold át :
Méltónak érzed magad a sikerre, a boldogságra?
Úgy is érzed, hogy megérdemled?
El is tudod fogadni a jó érzéseket?
Ha nem engeded meg magadnak a jó érzéseket...nem is tudod megvalósítani!
Akkor nem engedem meg magamnak, ha nem elégséges az önbecsülésem, amikor azt érzem, mindenki másnak sikerülhet, de nekem nem. Az önbizalom a kulcs!
(T.T.)
- Honnan tudod, hogy ő nem életed szerelme? Úgy értem, lehet az évek múlásával ő lesz az.
- Nem, ez nem olyasmi, ami idővel fejlődik. Ez olyasmi, ami azonnal megtörténik. És folyik végig rajtad, mint a folyó vize vihar után. Feltölt és kiürít egyszerre. Érzed az egész testeddel... a kezedben, a szívedben, a gyomrodban, a bőrödön. Éreztél már így valaki iránt?
- Igen, azt hiszem.
- Ha gondolkoznod kell ezen, akkor még nem érezted.
- És teljesen biztos vagy benne, hogy egy nap megtalálod?
- Persze. Végül mindenki megtalálja. Csak sose tudhatod, hogy mikor vagy hol.

Így jártam anyátokkal c. film
A lelki társad sokszor álarcban jön eléd...
Minél több csalódáson vagy túl életedben, annál erősebb az egód hatalma. Az egód pedig nem engedi, hogy beláss az álarc mögé. Csak azt látod meg benne, amit ezen az erős szűrőn keresztül látni engedsz magadnak. De ha igazán  a lelki társad akkor kitart addig melletted, amíg megküzdesz az egóddal, és észreveszed, hogy Ő az...az álruha mögött. Mert az álruhát csak te raktad rá.
-Kevés férfi tudja, hogy egy újjal végig simítani a nő arcán több, mint megmarkolni a fenekét. -Hogy mélyen a szemébe nézve jobban megismerhető, mint a dekoltázsába bámulva. -Hogy beszélgetve vele többet megtudhat róla, mint utána leselkedve. -Hogy érdeklődéssel meghallgatni és megérteni felemelőbb, mint kocsival, pozícióval, pénzzel felvágni előtte. -Hogy egy jó szóval beljebb kerülhet a szívébe, mint ezer hazug ígérettel. -Hogy az igazi nő szemében többet jelent az a férfi, akit szeretnek a gyerekei, mint aki mindent megvesz nekik. -Hogy jobban megbecsüli azt, ha a férfi a házimunkában segít, mint azt, ha étterembe viszi. -Hogy végig cirógatni és csókolni testét élvezetesebb, mint egyből a bugyijába nyúlni. -És hogy a hűség ott kezdődik, hogy nem forgolódik más nők után.

Szeréni S. Péter

2013. február 16., szombat

Minden nő szeret a másik karjába omlani. Ez mindig így volt, s így is marad, de manapság vigyázni kell, mert nem biztos, hogy a másik elkap. S ha elkap, nem biztos, hogy meg is tud tartani.

2013. február 15., péntek

Jó dolog, ha néha minden támaszték kidől alólunk, mert ilyenkor láthatjuk, mi kő a talpunk alatt, és mi homok.
Egy népes kávéház is van olyan érdekes, mint az Atlanti-óceán vagy a Szahara, vagy a Kárpátok fenyőerdői. Igen, egyetlen ember, mikor megmutatja lényét és elárulja titkát, érdekesebb, mint a Mont Blanc.
Csak mert valaki nem úgy szeret, ahogy te akarod, az még nem jelenti azt, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.
Gabriel García Márquez

2013. február 14., csütörtök

"Néha az Univerzum nem pontosan azt adja nekünk, amire vágyunk, mégpedig azért, mert valami jobb dolog van úton felénk."
(Sandra Anne Taylor)

Mindenki mást szeret...én Téged, te Őt...Véget ér valahol ez a láncolat? Lesz olyan, hogy mi szeretjük egymást?

2013. február 13., szerda

Egyébként sokan kérdezik, honnan tudják, hogy az illető segítő, legyen az pszichológus, pszichiáter, jó szakember-e. Mindezt nagyon gyorsan el lehet dönteni. Az első tíz-tizenöt perc után mindenki érzi, hogy a másikban ott van-e az erő, és hogy figyel-e őrá, vagy inkább rutinból teszi a dolgát (...)! Ha mindez, valamint a belső hang azt súgja, hogy nem kerek, akkor az ajánlatom úgy szól, menjenek tovább és keressenek mást!

2013. február 12., kedd

"Legelsősorban figyelemre van szükség. A hosszan tartó figyelem, az ítélkezés nélküli jelenlét szeretetteljes kedvességgé válik, magunk vagy a másik irányában. Mindannyian a figyelem hiányától szenvedünk."

Feldmár András
Az "elfogadás" nem jelent sem belenyugvást abba, amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét.
Megverjük magunkat a mások iránti vaksággal. Az emberi sors, pontosabban az emberiben megnyilatkozó isteni sorsa: várni, amíg elmúlik a magunk vagy a mások vaksága, amíg a szemek kitárulnak, a szívek befogadnak. Generációk múlnak, évszázadok telnek ebben az örökös várakozásban; és soha nem lesz vége, sosem érkezik el a pillanat, amikor mindenki mindent és mindenkit felismert.
A világ egyszerűen nem fér el a racionalitás határai között, ám ettől sokan megrettennek, és komor álfelnőttként, megvető mosollyal, dühvel vagy tagadással reagálnak mindenre, amit nem tudnak megmagyarázni.
Igazából soha nem izgatom magam, egyszerűen ilyen vagyok. Nem is nagyon szoktam meglepődni. Talán azért, mert arra számítok, hogy bármi megtörténhet. Ez viszont úgy hangzik, mintha hívő lennék, de persze az sem vagyok. Átfogalmazom: egyszerűen csak elfogadom a dolgokat, úgy, ahogy történnek.

2013. február 11., hétfő

Na de már elengedtem, tudom..régen elengedtem..akkor mégis mit keres  megint itt, pimasz vigyorral az arcán. És úgy néz rám, azzal a nézésével....Még ha fáj is mosolygok. Na gyere vívjunk meg, haragszom....vagy mégsem, a harag már elmúlt. A fájdalom sem olyan érdes már, szépen elsimult. Persze a seb megvan, de olyan büszke vagyok rá...szerelem tetoválás..Tőle.

2013. február 10., vasárnap

Mindenkinek megvan a maga kis kertecskéje, van akinek nem is annyira kicsi. A kertjét mindenkinek magának kell gondoznia. De van az úgy, hogy olyan régóta nem figyelsz oda rá, hogy teljesen átláthatatlanná válik, mindent benő a gaz, nem igazán terem meg benne semmi. Vagy oda figyelsz rá, gondozod, de történik egy előre nem látható esemény, árvíz, tűzvész, bármi. Ilyenkor dönthetsz úgy, hogy segítséget kérsz egy szakértőtől, megbízol egy kertészt, segítsen helyre állítani a károkat, és ismét termővé varázsolni a kertedet. Milyen nagy megkönnyebbülés, megvan a megoldás, átadtad a terheket.
De a kezdeti jóleső érzést átváltja egy idő után egy másik érzés.... Lehet, hogy mégsem haladnak elég gyorsan és jól a munkálatok, hirtelen rád tör a kapkodás....már réges - régen látszani kellene az eredményeknek...de Te nem látsz semmit. Sőt mintha még kaotikusabb állapotok lennének, minden a feje tetején áll. Hatalmas gödrök mindenhol, már szinte lépni sem lehet. De tudnod kell, hogy csak így lesz eredményes a munka, ha először óriási lesz a káosz. Mert így mindent alaposan szemügyre vehetsz, van-e rá szükség, vagy tűzre vele, égjen el...A tűz megtisztít. De ne add fel a káosz kellős közepén. Tarts ki! Bízz magadban, hogy jól döntöttél.....
"A fal ami megvéd a visszautasítástól és a csalódástól, távol tartja Tőled a szeretetet és a sikert is. Válj sebezhetővé!" - Randy Gage

2013. február 9., szombat

A TÜKÖR TÖRVÉNYEI

"1. Minden, ami másokban dühössé tesz, zavar, "én jobban csinálnám", mindent, amit a másikban megváltoztatnék, bírálok, minden, amit véleményezek, az bennem van, önmagamban. Minden, amit én kritizálok a másikban, minden, ami ellen harcolok, az bennem van.

2. Mindaz, amit a másik személy rajtam kritizál, harcol ellene, meg akar változtatni bennem, rajtam, és ez engem sért, bánt, az nincs feldolgozva, nincs megoldva bennem.

3. Minden, amit mások kritizálnak bennem, harcolnak ellene, meg akarják változtatni, de mindez engem nem bánt, nem érint, akkor ez az ő problémájuk, melyet kivetítenek rám, mert önmaguk nem tudnak, nem mernek szembenézni vele.

4. Mindent, amit én a másikban szeretek, magamban szeretem, mindez magamban van meg, mert felismerem magam a másik személyében, és ebben egylényegűségünk mutatkozik meg."

(Forrás: thesecret.hu)

2013. február 8., péntek

Amikor valaki bizonygatni kezdi, hogy az ő körülményei között biztosan nem működnek a "távolabbra helyezkedés" vagy "elfogadás" módszerek. Akkor mosolygok, és elmesélem az én történetemet...a végén ő is mosolyog és elkezdjük újból... :)
(T.T.)
- Mennyire kedvelsz?
- Mint egy tavaszi macit?
- Tavaszi macit? (...) Az meg mi, a tavaszi maci?
- Hát sétálsz a mezőn át, egyedül, és egyszer csak eléd jön egy bársonyos szőrű, csillogó gombszemű, cuki kis medvebocs. És azt mondja neked: "Kis hercegnő, nincs kedved ma hemperegni velem egy kicsit?" Akkor összeölelkeztek, és egész nap csak hemperegtek a lóherével borított domboldalban, és rettenetesen jól szórakoztok. Csodás, nem?
- Isteni!
- Hát ennyire kedvellek.
Murakami Haruki

2013. február 7., csütörtök

Az öröm új szemléletmódból származik. A boldogság nem igényli, hogy valami újba kapj, de azt igen, hogy valamit elhagyj - azokat a gondolatokat, melyek nem segítenek neked!

Andrew Matthews

2013. február 6., szerda

Az a roppant szakadék tátongott közöttük, amely két embert sokszor elválaszt egymástól, pedig egyetlen kimondott szó talán bőségesen áthidalhatná. De az emberek Bábelnél elfelejtettek beszélni.

Rejtő Jenő
Amikor várok rád, mindig végiggondolom, mi mindent kellene elmondanom neked. És mindig tudom, hogy úgyse lesz időm elmondani. Most meg mindenre van időnk, és csak fekszünk, és nézzük a mennyezetet és hallgatunk.

Gyurkó László
Mindenki összeakad néha olyan emberrel, akinek beszédét szívesebben hallgatja, mint másokét, akinek szavai közelebb férkőznek a lelkéhez, buzdítóbban hatnak rá, mint más szavak.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol
Ha meg­sze­ret­lek, kopog­ta­tás nél­kül bejö­hetsz hozzám,
de gon­dold jól meg,
bán­tana, ha azután sokáig elkerülnél.
"Azt hiszem, hogy amikor az emberrel rettenetes dolog történik, akkor vagy belehal, vagy megtanul valamit." (Feldmár András)
Ugye adsz majd, mikor kérni kell
S ugye kérsz majd, mikor neked kell
Ugye vállalod, ha varázsolni kell
S aztán elhúzol majd macskaléptekkel-

Ugye adsz majd, mikor inni kell
S ugye fogsz majd, mikor esni kell
Ugye írsz majd nekem, szép kicsi verseket
Mind arról szól, hogy milyen jó neked.

Ugye eljössz, mikor vágyom rád
Nem lesz rajtad, csak a nagykabát
Aztán nálam hagyod a szerelmed illatát
Majd jelentkezem, ha újra vágyom rád.

És majd nézlek, ahogy mellém ülsz
S aztán mégis, újra összegyűrsz
ugye szép lesz a fényképem veled
Majd találsz nekünk egy frekventált helyet - a faladon

S ugye úgy lesz, ahogy ígérted
Ha meg máshogy, ugye megérted
És ha elvennék a maradék jókedvem
Te ott termesz és visszalopod nekem

Ugye sírsz majd, mikor elmegyek
Pedig látod, hogy csak viccelek
Ugye rám hajolsz, ha vígasztalni kell
És elszáguldunk 190-nel
Ugye ott leszel-: Presser Gábor

2013. február 5., kedd

"Amikor úgy döntök, hogy odaajándékozom magam és áradok, abban a pillanatban kiszolgáltatottá válok, mert az elvárásaimból épült védelmi falam azonnal megszűnik. Kiszolgáltatottá válok, mert a másik szabad, így nem éntőlem függ, hogy elfogadja-e ajándék mivoltomat. Minden szeretetaktus, szeretetcselekvés egy halálugrás, és nem tudod ki van-e feszítve a háló. Én csak egyet tehetek: önként odaajándékozom magamat. Semmi mást." (Biegelbauer Pál)

2013. február 4., hétfő

Ericksoni Hipnózis tanfolyam indul Március 23-24én!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A tanfolyamról:

Hipnózis, mint a személyes változás eszköze
Ericksoni hipnózis tréning

A tréningen az ericksoni hipnózis módszerét lehet megtanulni.
Erickson elképzelése szerint a hipnotizőr és a kliens együttműködésének, közös munkájának az eredménye, hogy a kliens transzállapotban, élményei megváltozását tapasztalhatja.

Jellegzetesen „ericksoni” a transzhoz vezető út (transzindukció) és a transz alkalmazása is. Erickson volt talán az első, aki pszichoterápiás gyakorlatában rendszerszemléletű gondolkodóként minden egyes kliensét modellezte, és a neki legmegfelelőbb egyéni technikát alkalmazta. Sokszor munka közben dolgozta ki az új, odaillő módszert. Éppen ezért kora szakmai környezete sokszor fel sem ismerte, hogy mikor alkalmaz hipnózist a gyógyítás során.

A tréning résztvevői előadásokat kapnak a hipnózis ericksoni stílusáról, eszközeiről, bemutatókat, video felvételeket néznek meg, és gyakorlatokon keresztül, - saját élményt szerezve - sajátítják el az egyes transzindukciós és alkalmazási módszereket, lehetőségeket.

A tréning-sorozat időtartama kb. 150 óra.
A tréning Budapesten lesz, havonta egy hétvégét vesz igénybe.
A tréning elvégzésével, a tanult eszközök alkalmazásával, képesek lesznek személyes változásokat létrehozni saját magukban, és más személyekben.
Tekintettel arra, hogy a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek nem csupán a gyógyítás és a pszichoterápia területén érvényesek, illetve használhatóak fel, a “terápia” szó helyett pontosabb a személyes változás kifejezés használata. Ki-ki saját területén:
-gyógyítás
-pszichoterápia
-oktatás
-gyermeknevelés
-üzleti környezet stb.
képes lesz a hipnózis kommunikációs mintáit alkalmazni, akár formális transzindukció nélkül is.

Érdeklődni :
hermeticus@gmail.com
Tudod, mi a legjobb abban, ha véget ér egy nap? Hogy másnap az egész kezdődik elölről.

2013. február 2., szombat

Mindannyiunknak van valami rendeltetése az életben… Egyedi adottság vagy különleges tehetség, amit másoknak adhatunk. És amikor ezt az egyedi tehetséget összevegyítjük a mások szolgálatával, olyan mámort és örömöt élünk meg a lelkünkben, ami minden célok között a legvégső.

Dr. Deepak Chopra
"Mások rólad alkotott véleménye nem kell, hogy a te valóságoddá váljon!" - Les Brown
Amikor elfogadod azt, ami van, minden pillanat a legjobb. Ez a megvilágosodás.

Eckhart Tolle
"Az Álmaid nem úgy fognak megvalósulni ha kőkeményen, fájdalmasan megküzdesz értük, hanem úgy, hogy megengeded, hogy az Álmod rezgése jelen legyen az életedben. Ebből a helyzetből pedig minden megtörténik Rajtad keresztül, hogy az Álmod valóra váljon. Lehet ez események sora, különös találkozások, vagy inspirált cselekvés a részedről. Nem kell küzdened, az élet nem a küzdelemről szól, hanem arról, hogy képes legyél ellenállás nélkül elfogadni azt amit kértél. A küzdelem mindig ellenállást feltételez, és sokszor pontosan a küzdelmekkel igazoljátok, hogy megérdemeltek-e valamit. Azt mondjátok: 'csak úgy nem kaphatom meg azt amiért nem küzdöttem meg' - tudnotok kell, hogy minden csak azért érkezik meg hozzátok mert azonos frekvencián rezegtek az adott dologgal. Akkor miért beszéltek küzdelemről, vagy valaminek a legyőzőséről? Ha ott van Benned az álmod frekvenciája, az a szemed előtt fog kibontakozni, ha viszont nincs benned, akkor tehetsz Te bármit, semmi nem fog történni. Minden a rezgésekről szól, és minden történésnek, hatékony cselekvésnek a rezgések az alapjai." - Abraham-Hicks

2013. február 1., péntek

Mindent, amit szégyellsz, elrejtesz belül, a tudattalanban. Ekkor mélyebbre hatol a lényedben, kering a véredben, a színfalak mögül irányít.
Ha el akarsz nyomni magadban valamit, nyomj el valami csodálatosat. Sose nyomj el olyat, amit szégyellsz, mert minden, amit elnyomsz, mélyre hatol, és minden, amit kifejezésre juttatsz, elillan az égbe. Ezért bármi is az, amit szégyellsz, juttasd kifejezésre, hogy végezhess vele. Mindent, ami csodálatos, tartsd kincsként odabent, és akkor kihat az életedre.
Te azonban épp az ellenkezőjét teszed. Mindent, ami csodálatos, kifejezésre juttatsz, valójában túl sokat is, többet juttatsz kifejezésre, mint amennyid van. Folyton azt mondod: “szeretek, szeretek, szeretek”, pedig talán ilyen mértékben nem is igaz. Folyamatosan elfojtod a haragot, a gyűlöletet, a féltékenységet, a birtoklási vágyat, és lassan-lassan rádöbbensz, hogy azzá váltál, amit elfojtottál, és akkor mély bűntudat ébred benned.

Nincs semmi szégyellnivaló; minden úgy tökéletes, ahogy van. Nem létezhet ennél tökéletesebb világ. Éppen most, ez a pillanat a létezés egészének tetőpontja, az a középpont, amely körül minden kering. Semmi sem lehet tökéletesebb, ezért egyszerűen lazíts, és élvezd.
Nyisd ki az ajtót a napnak, a levegőnek és az égnek. Akkor mindig elér az új, friss levegő, akkor mindig elérnek az új napsugarak. Engedd, hogy a létezés forgalma áthaladjon rajtad. Sose légy lezárt út, mert azon csak halál és piszok gyűlik fel. Egyszerűen dobd el a szégyen egész fogalmát, és sose ítélj meg semmit.
/Osho/
Kányádi Sándor: Felemás őszi ének

építsd föl minden éjszaka
építsd föl újra s újra
amit lerombol benned a
nappalok háborúja

ne hagyd kihunyni a tüzet
a százszor szétrúgottat
szítsd a parazsat nélküled
föl újra nem loboghat

nevetségesen ismerős
minden mit mondtam s mondok
nehéz nyarunk volt itt az ősz
s jönnek a téli gondok

már csak magamat benned és
magamban téged óvlak
ameddig célja volna még
velünk a fönnvalónak
"Álmodozz, mintha örökké élnél; élj, mintha ma meghalnál." (James Dean)
"Az első szónál, az első mondatnál, az első találkozásnál dől el minden, bármilyen kitérőt is teszel, mindig ugyanoda fogsz visszajutni. Amikor az útra lépsz, az első lépéssel kezded. Neked is meg kell tenned ezt a világbeli utadon, miként annak a vándornak, aki nagy utazásra készül. A leghosszabb út is egyetlen lépéssel kezdődik. Kezdd hát az első lépcsőfoknál - magadnál. Innen indulhatsz tovább." (Tatiosz)
"De sokszor hallottam már azt a mondatot, hogy a jelenben kell élni, és felesleges a múlttal foglalkozni! Amikor valaki azt mondja, hogy értelmetlen a múlttal foglalkozni, hiszen azt már nem lehet megváltoztatni, nagy precizitással fejezi ki, hogy azt gondolja: az segítene rajta, ha a múltat megváltoztathatná. Azt hiszi, a múlttal kapcsolatos egyetlen lehetősége az volna, ha azt meg nem történtté tehetné vagy átírhatná, és mivel ez lehetetlen, nincs dolga ezzel. A sejtjeink azonban őrzik a múltunkat, így az hatást gyakorol a jelenünkre. Ezért éppen annyira érdemes a múlttal foglalkozni, azt földolgozni, elrendezni, amennyire a jelen szempontjából szükségünk van rá. A múltat pontosan azért kell helyére tenni, hogy a jelenben élhessünk." (Pál Feri atya)
"Minden kapcsolat, történés valahonnan valahová tart. Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet? Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benne változunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná, amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni. Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. Egy foghúzás rossz, de elviselhető. De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember." (Popper Péter)
"Az élet olyan, mint egy utazás; aki tudja, hová akar menni, akkor nagy valószínűséggel oda is fog megérkezni." (Adam J. Jackson)
Ez az útravaló azoknak szól, akik szenvednek a szerelemtől. Becsapva érzik magukat. Nem tudták, hogy ez ilyen. Mert boldogságot ígért, kielégülést, csodát, megbékélést a másik ölében - valamit kapnak ebből, de mellette sok a zaklatottság, a kétségbeesés, a nyugtalanság is. Gyerekek, a csoda ilyen! Elérhetetlen, megfoghatatlan, megvalósíthatatlan. Lábatlan madarak szárnyalása.
A szerelem nem "földi" állapot. Ha szeretlek, együtt akarok lenni veled, és minél gyakrabban együtt vagyunk, annál jobban hiányzol. Egy életművész a szerelmet nem a boldogságáért keresi, hanem a misztérium miatt. A részegség és a repülés miatt. Tudja jól, hogy ez mivel jár: könnyel, hiánnyal, fájdalommal, kéjjel, örömmel, szédülettel és kétségbeeséssel.
Boldog nemigen lehetsz benne, mert az egy békés, "hazaérkeztem" állapot. A szerelem pedig szüntelen kielégületlenséggel jár, de ez jó! Csodás! Jobb, mint a józanság. Sok kétségbeesett levelet kapok, szerelmesektől, és én azt felelem: Légy boldog, hogy boldogtalan vagy!
Müller Péter