"- Én mindig szeretni foglak.
- Honnan tudod?
- Tudom.
- Honnan tudhatod, mi lesz tíz év múlva?
- Mindegy. Ha nem tudom, hogy honnan, akkor is tudom.
- Látod, én nem tudom, mi lesz tíz év múlva. De azt tudom, hogy olyan
jó lenne, ha akkor is szeretnélek. Olyan jó lenne, ha akkor is
szeretnél."
Gyurkó László
2012. június 30., szombat
"Az átlagembernek nincsenek álmai. Eladta őket a biztonságáért, és megalkudott a körülményekkel. A legtöbb ember azért nem mer álmodozni, mert attól fél. hogy csalódnia kell. Az átlagon felüli embernek hatalmas, erős, meghatározó álma van. Segítségével hajtja magát előre. Nem az álmát "méretezi" a valósághoz, hanem a valóságot tágítja ki álma valóra váltása érdekében." (Bill Quain)
2012. június 29., péntek
"Sok minden van, amit szívesen adnék Neked...
Szeretnék Neked bölcsességet adni, de azt csak a múló évek hozhatják meg.
Szeretnék Neked sikert adni, de annak csak akkor van értéke, ha megdolgozunk érte.
Szeretnék Neked boldogságot adni, de az oda vezető utat mindenkinek magának kell megtalálnia.
De van egy olyan ajándék, amit adhatok Neked, amely mindig veled lesz és az nem más, mint az én szeretetem..
A Szeretet meleg, mint a kályha.
Odatartod a tenyeredet, és érzed.
Felé fordítod az arcod, és sugárzik.
Egy ember körül, aki szeret, más légkör van.
Meleg van!
Kívánom, hogy ezt a meleget egész évben érezzétek magatok körül!
Nincs nehézség, amelyet elegendő szeretet le nem gyűr, nincs kór, amelyet elegendő szeretet meg nem gyógyít, nincs ajtó, amelyet elegendő szeretet ki nem nyit, nincs szakadék, amelyet elegendő szeretet át nem hidal, nincs fal melyet elegendő szeretet földre nem rombol, nincs bűn, amelyet elegendő szeretet meg nem vált.
Nem számít, milyen mély a baj gyökere, milyen reménytelen a kilátás, milyen kusza a szövevény, milyen nagy a hiba. A szeretet kiteljesedése mindet megoldja. Bár eléggé tudnátok szeretni, nem volna nálatok boldogabb és hatalmasabb a földön." (Emmet Fox: Hegyi beszéd)
Szeretnék Neked bölcsességet adni, de azt csak a múló évek hozhatják meg.
Szeretnék Neked sikert adni, de annak csak akkor van értéke, ha megdolgozunk érte.
Szeretnék Neked boldogságot adni, de az oda vezető utat mindenkinek magának kell megtalálnia.
De van egy olyan ajándék, amit adhatok Neked, amely mindig veled lesz és az nem más, mint az én szeretetem..
A Szeretet meleg, mint a kályha.
Odatartod a tenyeredet, és érzed.
Felé fordítod az arcod, és sugárzik.
Egy ember körül, aki szeret, más légkör van.
Meleg van!
Kívánom, hogy ezt a meleget egész évben érezzétek magatok körül!
Nincs nehézség, amelyet elegendő szeretet le nem gyűr, nincs kór, amelyet elegendő szeretet meg nem gyógyít, nincs ajtó, amelyet elegendő szeretet ki nem nyit, nincs szakadék, amelyet elegendő szeretet át nem hidal, nincs fal melyet elegendő szeretet földre nem rombol, nincs bűn, amelyet elegendő szeretet meg nem vált.
Nem számít, milyen mély a baj gyökere, milyen reménytelen a kilátás, milyen kusza a szövevény, milyen nagy a hiba. A szeretet kiteljesedése mindet megoldja. Bár eléggé tudnátok szeretni, nem volna nálatok boldogabb és hatalmasabb a földön." (Emmet Fox: Hegyi beszéd)
"Előbb arra tanított meg, hogy önmagamat
szeressem, hogy aztán szeretni tudjam őt. Ráébresztett, hogy a szívem
elsősorban arra való, hogy engem (...), nem pedig arra, hogy másokat
szolgáljon. Azt mondta, hogy a múltam mindig elkísér majd, de minél
jobban megszabadítom magam a tényektől, és minél jobban figyelek
helyettük az érzésekre, annál jobban fogom érteni, hogy a jelen
pillanatában mindig van egy akkora üres tér, mint a sztyeppe, amelyet
meg lehet tölteni szeretettel és életkedvvel."
"Senkinek sem volna szabad föltennie ezt a kérdést: miért vagyok boldogtalan? Ez a kérdés magában hordja azt a vírust, amely mindent elpusztít. Ha feltesszük ezt a kérdést, akkor hamarosan azt is megkérdezzük, mi tesz minket boldoggá. És ha az, ami boldoggá tesz minket, különbözik attól, amiben élünk, akkor vagy változtatunk a dolgokon, vagy még boldogtalanabbak leszünk."
"Azt gondolom, fel kellene fedeznünk az emberi
kapcsolatok szépségét, újra meg kellene tanulnunk ölelni, ölelni
szavakkal, cselekedetekkel, jósággal, jóindulattal. Ahelyett, hogy
teletömnénk bevásárlókosarainkat minden földi jóval, meg kellene
tanulnunk önmagunkat szeretni, és ezen keresztül eljutni a másik ember
őszinte, feltétel nélküli szeretetéig." (Simon András)
"Megfogni egy másik ember kezét ártatlan mozdulatnak, semmiségnek tűnhet, de valójában sokkal többet jelent annál. Az ember számára a kezei a legalapvetőbb eszközök: a segítségükkel alkotsz, érintesz, vagy épp ha kell, fegyverként használod őket. Egy másik ember kezét önként, mindenféle kényszer nélkül megszorítani annyit jelent, hogy arra a kis időre, míg vele vagy, nem hagyod Őt egyedül - összetartoztok. Még ha csak pár percre is, de addig sem kell a világ gondjaival egyes-egyedül szembenéznie, hiszen van vele valaki, aki segít neki ebben.. ott vagy neki Te."
"El kell fogadni azt, hogy a másik ember más,
mint én. Lehet, hogy nem egészen értek vele egyet, de segítem abban, ami
pozitív benne, és nem azon lovagolok, ami negatív. Nem formálhatjuk át a
világot a magunk képére. Mindenkinek joga van a saját világához.
Tökéletes ember nincs – mert akkor nem a Földön lennénk. A gyűlölet a
szeretet megbetegedése. Le kell a gyűlöletet szerelni, mert az újabb
gyűlöletet, harcot szül, ami semmire nem
vezet. Ezek kiselejtezett, elavult, hasznavehetetlen dolgok, mert nem
volt még háború, amelyet a győztes is el ne veszített volna. A Föld
egység. Ha az én nagylábujjam fáj, a fülem sem érezheti jól magát.
Mindenkit arra tanítok, hogy legyen önmaga, és betöltse, amire
született. Szépen, jól, amennyire telik tőle. És a szabály örök: aki
kapni akar, annak előbb adni kell. Adni nem könnyű. Tied csak a mű, nem
pedig a gyümölcse..." (Szepes Mária)
2012. június 28., csütörtök
Van az állapot…
Az állapot, ami sokféle lehet. Jó is, rossz is. Vagy éppen semmilyen. Mindig valamilyen állapotban vagyunk. És ez az állapot tarthat sokáig, de lehet néhány pillanat is. Egy azonban közös bennük: mindegyik véget ér. Néha nem könnyű elviselni különféle állapotainkat. És sokszor a másikét sem. De. Nem az állapot számít. Mert az állapot csak egy pillanat. Az a fontos, aki az állapot mögött örök. Aki akkor is fontos, ha éppen nyűgös, ha rossz kedve van, ha hisztis. Az állapot elmúlik, de ő marad. Olyannak, amilyen. Ahogyan fontos neked, ahogyan szükséged van rá. Ahogyan szereted. És ez számít. Csak ez.
Nem az állapot, hanem Ő.
(Csitáry-Hock Tamás)
Az állapot, ami sokféle lehet. Jó is, rossz is. Vagy éppen semmilyen. Mindig valamilyen állapotban vagyunk. És ez az állapot tarthat sokáig, de lehet néhány pillanat is. Egy azonban közös bennük: mindegyik véget ér. Néha nem könnyű elviselni különféle állapotainkat. És sokszor a másikét sem. De. Nem az állapot számít. Mert az állapot csak egy pillanat. Az a fontos, aki az állapot mögött örök. Aki akkor is fontos, ha éppen nyűgös, ha rossz kedve van, ha hisztis. Az állapot elmúlik, de ő marad. Olyannak, amilyen. Ahogyan fontos neked, ahogyan szükséged van rá. Ahogyan szereted. És ez számít. Csak ez.
Nem az állapot, hanem Ő.
(Csitáry-Hock Tamás)
2012. június 27., szerda
Az
elkötelezettséget nem lehet erőltetni. Tedd olyan boldoggá a társadat,
hogy úgy érezze, nincs szüksége semmilyen más kapcsolatra. De épp
ellenkezőleg, a legtöbb ember annyi problémát gyárt, hogy még ha a társa
nem is gondolt másik kapcsolatra, elkerülhetetlenül gondolni fog rá,
hogy elmeneküljön. Ez az egyik legmélyebben gyökerező probléma minden
férfi-nő kapcsolatban.
A férfinak nagyobb igénye
van szabadságra, mint szeretetre, a nőnek pedig nagyobb igénye van
szeretetre, mint szabadságra. Ez a probléma mindenütt a világon, minden
pár esetében. A nő egyáltalán nem nyugtalankodik a szabadság miatt.
Hajlandó rabszolgává válni, feltéve, hogy a másikat is rabszolgává
teheti. Hajlandó belemenni bármilyen elkötelezettségbe, ha a másikat is
beleerőltetheti egy elkötelezettségbe. Hajlandó börtönben élni, ha a
másik is hajlandó egy sötét cellában élni.
A férfi pedig
hajlandó még a szeretetet is feláldozni, ha túl nagy veszélybe kerül a
szabadsága. A nyitott égbolton szeretne élni, akár egyedül is. Vágyik a
szerető kapcsolatra, de az sötétté és rabsággá válik. Tehát ez a
probléma.
Tudatosulnia kell benned, hogy a túl nagy
elkötelezettség és a túl nagy szabadság iránti vágy egyaránt éretlenség.
Valahol egyezségre kell jutnod a másikkal.
Amint egyszer
megérted, hogy a férfinak nagyobb szabadságra van szüksége, félreteszed
az elkötelezettség iránti igényedet. Amint a férfi megérti, hogy a nőnek
elkötelezettségre van szüksége, félreteszi a szabadság iránti igényét,
ennyi az egész.
Ha szeretsz, hajlandó vagy egy kis áldozatot hozni. Ha nem szeretsz, jobb, ha különváltok.
(Osho)
Tudnod
kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz, a
zavaroshoz és a vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta
félismeretekhez, tehát a műveletlenséghez. Mert a műveltség annyi, mint
igazságnak - minden dolog igaz ismeretének - feltárása és elviselése. S
az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság
és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell.
Márai Sándor
2012. június 26., kedd
Késleltetnem kellett volna a döntését, rá kellett volna vennem,
gondolja át még egyszer, mérje föl a következményeket. Amikor az ember
elkezd gondolkodni, mielőtt meghoz egy fontos döntést, rendszerint
letesz a tervéről: nagy bátorság kell ahhoz, hogy megtegyünk bizonyos
lépéseket. De én túl büszke voltam, és azt gondoltam, hogy ez csak
valami múló dolog, majd magától megoldódik.
Te és én nem vagyunk egyformák. Más világban élünk, mégis te
tanítottad meg nekem, mi az igaz szerelem. Te mutattad meg, mit jelent
törődni valakivel, és ettől én jobb ember lettem. Szeretném, ha ezt
tudnád. Nincs bennem keserűség a történtek miatt. Ugyanakkor biztos
vagyok abban, hogy ami köztünk volt, igazi volt, és örülök, hogy
legalább egy kis időre együtt lehettünk. (...) Talán egy pillanatra te
is ezt érzed majd, visszamosolyogsz, és gyönyörűséggel őrzöd meg közös
emlékeinket.
Amikor leejtünk egy poharat vagy egy tányért, hangos csörrenéssel
törik össze. Amikor egy ablak vagy egy asztal törik el, vagy amikor egy
kép leesik a falról, mind-mind zajt csap. De a szív, amikor összetörik,
semmilyen hangot nem ad ki. (...) Hallgat, hogy azt kívánjuk, bárcsak
szólna valami, hogy elterelje a figyelmünket a fájdalomról. Ha ad is
hangot, az a belső hang. Üvölt, de nem hallja más, csak te. Olyan
hangosan, hogy belecsendül a füled, hogy megfájdul a fejed. Fel-alá
csapkod a mellkasodban, mint egy fogságba esett hatalmas fehér cápa,
ordít, mint egy kölykétől megfosztott anyamedve. Így néz ki, így
hangzik, csapkodó, rettegő, csapdába esett vadállat, ordít érzelmei
rabjaként. Ez van a szerelemmel - senki sem érinthetetlen. Annyira vad
és annyira nyers, mint amikor a nyílt sebet tengervízbe mártják. De
amikor eltörik, mégis hallgat. Te csak ordítasz tovább odabenn, de senki
se hallja.
Én úgy akarlak szeretni, hogy egészen betöltselek, én legyek neked a
legnagyobb öröm, és én legyek a vigasztalás és minden, de te nem hagyod,
hogy így szeresselek. Terajtad páncél van, nem is tudom, hány réteg. Ha
az egyiken átjutok, alatta a másik. (...) Meg akarlak tartani, és
érzem, hogy nem tudlak megtartani.
Egy nap valaki felségül vesz. Elég kedves lesz és ez nagyon boldoggá
fogja tenni a szüleimet. Az első évben egyfolytában szeretkezünk. A
másodikban és a harmadikban egyre kevesebbet és kevesebbet. De éppen,
mielőtt kellőképpen megutáljuk egymást, teherbe esek. Gondját viselem a
gyerekeknek, ragaszkodok az állásomhoz, fizetem a hiteleimet. Egy
darabig meglesz az egyensúly. Aztán nagyjából tíz év múlva lesz egy
afférja, mivel én túl elfoglalt és fáradt vagyok. Rájövök.
Megfenyegetem, hogy megölöm őt... a szeretőjét, magamat. Túl leszünk
rajta. Néhány évvel később, lesz neki még egy. Ezúttal tudomást sem
veszek róla, mert... nagy hűhót csapni úgy tűnik, nem éri meg... És így
élem a hátralévő napjaimat.
Ez a baj a férfiakkal! Addig vacakolnak, amíg lekésnek mindent. (...)
Ott hagyott, mint egy izzó kandallót, amire nem raknak több fahasábot. S
mire visszatért, észrevette, hogy a kandallóban már csak hamu maradt,
mert nem volt, ami a lángot éltesse. Bizony így van ez. Akkor kellene
megtenni, amire vágyunk, amikor minden együtt van hozzá, mert ha
tétovázunk, lassan megcsonkul a dolgok tökéletes egybeesése, s akkor már
késő.
Valójában nagyon boldog, elégedett ember vagyok, az összetört szívem
ellenére is. Mert a szívem, az összetört, amennyire csak egy szív össze
tud törni. (...) A valóságban egy törött szív nem olyan borzalmas, mint a
regényekben. Egy odvas fogra hasonlít... időnként fáj, és néha álmatlan
éjszakákat okoz, de két rossz időszak között az ember élvezi az életet,
az álmokat.
2012. június 25., hétfő
Amikor
két ember önszántából közelít egymáshoz, valami érdekes dolog történik.
Ez lenne a "lényeg"..., de mégis más, mint amit eddig tapasztalhattál.
Csoda? Akár... az eddigiekhez képest biztosan. Az érdeklődés és a közös
figyelem közel hozza, és felerősíti a szeretetet. Igen azt! Amikor egy
ember, pusztán emberségből, de leginkább önszántából fakadó figyelmével
tisztel meg, ott erősödik leginkább a
szeretet! Nem történik igazából semmi... csak kinyílik a szíved a
szeretet felé, a bensődben létező szeretet által! Ez mindenféle játszma
nélkül, szabad akaratodból, érted jön létre! Örülj, és légy nagyon
boldog. Ekkor érzed, hogy szíved áradni kezd... kifelé sugározva a
benned erősödő szeretet érzéseid. Nem kérsz, és nem vársz érte semmit...
hiszen kitől is? Nincs ott senki, csak Te magad! Ugye? Érdekes...
Valaki ezt váltja ki belőled. Megtapasztalhatod, hogyan képes másként szeretni egy szív. Őszinte, tiszta, sugárzó szeretettel! Na ez az érzés az igazi! Ez vagy Te! Ez sugárzik másoktól is feléd! Éld meg, válj egyé vele, légy boldog, és bátran fürödj meg az érzésekben! Tudd, hogy ez mind érted történik. Benned, másokban, általad, és mások által jön létre! A lelkek ilyenkor lágy érintésekkel összefonódnak kicsit. Megsimogatják egymást, majd a feltöltődés után tovább áramlanak. Ne akard megfogni, mert elillan a pillanat, elillan az érzéssel együtt minden! Nincs is valójában semmi megfogni, vagy megragadni való! Mert ugye ez mind Önszántunkból, és Szabad akaratunkból jött létre! A szabadságot nem tudod megfogni! Ne is akard... csak éld meg a jelen ajándékait! Hogy hogyan áramlik felső fokon, a szabadságból született, tiszta, áradó végtelen szeretet! Ha ezt képes vagy minden "szinten" magadba áramoltatni, az már a Csoda! Egy felhőtlen szárnyaló csodás szabadság érzés!
Valaki ezt váltja ki belőled. Megtapasztalhatod, hogyan képes másként szeretni egy szív. Őszinte, tiszta, sugárzó szeretettel! Na ez az érzés az igazi! Ez vagy Te! Ez sugárzik másoktól is feléd! Éld meg, válj egyé vele, légy boldog, és bátran fürödj meg az érzésekben! Tudd, hogy ez mind érted történik. Benned, másokban, általad, és mások által jön létre! A lelkek ilyenkor lágy érintésekkel összefonódnak kicsit. Megsimogatják egymást, majd a feltöltődés után tovább áramlanak. Ne akard megfogni, mert elillan a pillanat, elillan az érzéssel együtt minden! Nincs is valójában semmi megfogni, vagy megragadni való! Mert ugye ez mind Önszántunkból, és Szabad akaratunkból jött létre! A szabadságot nem tudod megfogni! Ne is akard... csak éld meg a jelen ajándékait! Hogy hogyan áramlik felső fokon, a szabadságból született, tiszta, áradó végtelen szeretet! Ha ezt képes vagy minden "szinten" magadba áramoltatni, az már a Csoda! Egy felhőtlen szárnyaló csodás szabadság érzés!
"Mi nem leszünk barátok utána sem, mert nem
lesz utána, és nem voltunk barátok előtte sem. Mi csak szeretők voltunk,
valakik, akik összetalálkoztak véletlenül, és nem tudtak egymás mellett
érintés nélkül elhaladni. Mi nem fogjuk egymást utána keresni, mert
valahányszor a te számodat hívnám, ott lesz bennem az a dac, hogy ha nem
hiányzom, miért is keresselek, és te sem fogsz hívni, mert már nem lesz
jelentősége a nevemnek a telefonodban, ha megmarad egyáltalán a számom.
Érted? Mi ott leszünk egymás múltjában, és csak nézzük majd azt az
ajtót, amit olyan erővel vágunk be, hogy a szíved is beleremeg majd, de
nem fogjuk újra kinyitni, mert nincs miért, mert ebből nem lesz
heppiendes történet, még csak szerelem sem, ebből nem lesz semmi, csak
te, meg én vagyunk, egy teljesen véletlen érintésben, mert nem vagy
benne a tegnapjaimban, a holnapjaimban, mert nem akarom, hogy benne
legyél."
"Igen, megfontoltam a dolgot. De nem biztos,
hogy jó ötlet. Mert én azt akarom, hogy lássa, kell nekem; azt akarom,
hogy hallja, a kétségbeesést a hangomban, amiért választott valaki mást;
azt akarom hogy megöleljen; azt akarom, hogy nézzen a szemembe, és
értsen meg; hogy döntse a fejét a homlokomnak, és súgja azt: "Soha nem
mondtam le rólad". Azt akarom, hogy lássa, ahogy a fájdalom kiül az
arcomra, mikor jön az a másik lány; hogy kapjon a kezem után, mikor már
nem bírom tovább; hogy törölje le a könnyeimet. Azt akarom, minden
legyen úgy, ahogyan lennie kéne."
"A szexualitás nem más, mint eggyé válás.Amikor
két vagy több egyén eggyé válik.Legyen porszem vagy galaxis, a létezők
folyamatosan arra törekednek, hogy a többiekkel eggyé válva megéljék az
Egység állapotát, hogy utána újra megéljék az egyéni létet, immár a
teljesség élményével gazdagabban.Az az öröm és gyönyör, amelyet
szeretkezés közben tapasztalsz, az eggyé válás teljességéből, az Egység
átéléséből születik."
A. J. Christian
A. J. Christian
Spirituális szerelem
Ketten voltunk csupán a félhomályban:
letérdeltem mögéje, hogy remek
alakját meg hátulját kontempláljam,
s áhitatát mégse zavarjam meg.
Az ágyban nem volt soha ilyen seggem;
a sorsnak - gondoltam - örökké hálás
vagyok, mert mindjárt, ha csak képzeletben,
de enyém lesz a két félgömb s a vágás.
Egyre közelebb csúsztam hozzá térden,
szemem behunytam. Ágyékom kegyetlen,
kaján gyönyörrel állt. Hamar elértem,
hogy bár szűz maradt, szeretője lettem.
Nouveau, Germain
Ketten voltunk csupán a félhomályban:
letérdeltem mögéje, hogy remek
alakját meg hátulját kontempláljam,
s áhitatát mégse zavarjam meg.
Az ágyban nem volt soha ilyen seggem;
a sorsnak - gondoltam - örökké hálás
vagyok, mert mindjárt, ha csak képzeletben,
de enyém lesz a két félgömb s a vágás.
Egyre közelebb csúsztam hozzá térden,
szemem behunytam. Ágyékom kegyetlen,
kaján gyönyörrel állt. Hamar elértem,
hogy bár szűz maradt, szeretője lettem.
Nouveau, Germain
" Vannak emberek, akiket egy időre ajándékba
kapunk, hogy elkísérjük élete egy szakaszán. Nem igazán azért, hogy
birtokoljuk vagy uralkodjunk felette. Meg azért sem, hogy tanácsainkkal
megfojtsuk. Néha csak azért, hogy menjünk mellette.
Átláthatóan. Az igazi találkozások pillanatában belopakodunk egymás életébe, és a lelkünk jót ücsörög egymásnál. Ugyanarra a dalra rezdülünk. Érezzük egymást. Az emberek azt mondják, hogy nem szeretnek szenvedni. Én mégis szeretek. Szeretem, ha valaki eszeveszetten hiányzik. Ha ott lappang az a torokszorító érzés minden porcikámban, hogy mindent odaadnék abban a pillanatban, hogy újra találkozzak vele. Érezzem újra ugyanazt a dallamot a lelkemben. Az ő dallamát és az ő rezdülését. Van ezekben a találkozásokban is valami nagyszerű és megdöbbentően furcsa. Az élet összehoz két embert itt vagy amott, mintha a véletlen játéka volna csupán, aztán összeköti őket egy láthatatlan szövedékkel. Hogy aztán sohase felejtsük el azt a dallamot, azt az illatot, azt a hangulatot, amit elénk terelt, és azokat az érzéseket, amiket a lelkünkbe csempészett. "
Átláthatóan. Az igazi találkozások pillanatában belopakodunk egymás életébe, és a lelkünk jót ücsörög egymásnál. Ugyanarra a dalra rezdülünk. Érezzük egymást. Az emberek azt mondják, hogy nem szeretnek szenvedni. Én mégis szeretek. Szeretem, ha valaki eszeveszetten hiányzik. Ha ott lappang az a torokszorító érzés minden porcikámban, hogy mindent odaadnék abban a pillanatban, hogy újra találkozzak vele. Érezzem újra ugyanazt a dallamot a lelkemben. Az ő dallamát és az ő rezdülését. Van ezekben a találkozásokban is valami nagyszerű és megdöbbentően furcsa. Az élet összehoz két embert itt vagy amott, mintha a véletlen játéka volna csupán, aztán összeköti őket egy láthatatlan szövedékkel. Hogy aztán sohase felejtsük el azt a dallamot, azt az illatot, azt a hangulatot, amit elénk terelt, és azokat az érzéseket, amiket a lelkünkbe csempészett. "
"...ne törődj a világgal, és élvezd, hogy nő
vagy.S ez nem azt jelenti, hogy bújj ágyba mindenkivel: azzal, hogy az
elfojtott nőből egy férfifaló szörnyet, kikent dívát kreálsz, nem érsz
el semmit.Ne ess át az egyik szerepből a másikba, annak semmi értelme
sincs.Egyszerűen csak élvezd, hogy nő vagy, minden gátlás, gondolat és
félelem nélkül.Élvezd, ahogy jársz az utcán, élvezd, ahogy ring a
tested, ahogy lebeg a hajad.Élvezd, ha megnéznek a férfiak, élvezd, ha
megnéznek a nők, de akkor is élvezd magad, ha a kutya sem törődik
veled!Mert hát te akkor is nő vagy, ha a világ nem észre.Az a világ
baja, ha kimaradt abból a csodából, amely te vagy..."
A. J. Christian
A. J. Christian
"Figyeljetek, és ne tegyetek semmi mást.És ha
nem ítélkeztek, ha nem alkottok véleményt, ha nem akarjátok megmondani,
mi a jó, és mi a rossz, ha nem vagytok puritán erkölcscsőszök, ha csupán
megfigyelők vagytok, látni fogtok majd - felismeritek a bennetek rejlő
energiát.És ha egyszer ráleltek erre az energiára, elkezdhetitek munkára
fogni."
Osho
Osho
"Egyáltalán mi az a "jónak lenni"? Ki az, aki
kimondhatja erről a végső szót? Ki állítja fel az irányelveket? Ki
alkotja meg a szabályokat?
Bizony mondom: te magad szabod meg a szabályokat. Te magad állítod fel az irányelveket, és te magad döntöd el, jól cselekedtél-e; hogy jól cselekszel-e. Te vagy az egyetlen, aki eldönti, ki és ki vagy valójában és ki akarsz lenni. És te vagy az egyetlen, aki megítélheti, jól cselekszel-e."
Neale Donald Walsch
Bizony mondom: te magad szabod meg a szabályokat. Te magad állítod fel az irányelveket, és te magad döntöd el, jól cselekedtél-e; hogy jól cselekszel-e. Te vagy az egyetlen, aki eldönti, ki és ki vagy valójában és ki akarsz lenni. És te vagy az egyetlen, aki megítélheti, jól cselekszel-e."
Neale Donald Walsch
"Azt mondod: "Szerelmes vagyok és sokat
szenvedek..." Te áldott vagy. Valójában azok a szerencsétlen emberek,
akik sosem voltak szerelmesek, és sosem szenvedtek. Ők egyáltalán nem is
éltek. Szerelmesnek lenni és szenvedni tőle: ez a helyes út. Így
ugyanis keresztülmész a tűzön, ami megtisztít, ami új szemeket ad neked,
és éberebbé tesz. Ez az a kihívás, amit el kell fogadni. Aki nem
fogadja el ezt a kihívást, az gerinc nélküli marad."
Osho
Osho
"Nagyon
sok ember azt hiszi, hogy az elfogadás egyet jelent azzal hogy "hát nem
tehetek mást, bele kell törődnöm a dologba". Ez azonban valójában nem
elfogadás! Az elfogadás szó egy békés, mosolygós állapotot takar,
amelyben nincs harag, nincs feszültség. Ott béke van. Belső béke és
mosoly." Csernus Imre
Szeretem a múltamat. Szeretem azt a kislányt, kamaszt, fiatal lányt aki voltam. Szeretem a régi és a volt barátaimat - azokat is, akik már nem barátok. Szeretem a régi és volt szerelmeket - azokat is, akik már nem szeretnek. Szeretem a régi és a volt álmaimat - azokat is, amelyek már nem álmok. Mert nélkülük ma nem lehetnék az, aki vagyok. Mert szeretem azt, aki ma vagyok. Szeretem a jelent. Szeretem azt a nőt, akivé ezen múlt alapján váltam. Szeretem tökéletes tökéletlenségét, nevetését és sírását, hisztijét és nyugodtságát, szenvedését és szenvedélyét. Nem vagyok tökéletes de már nem is vágyom ilyen balgaságra :-), csak szeretném mindig szeretni azt, aki éppen vagyok és azt az életet, amit éppen élek.
2012. június 24., vasárnap
Három dolgot kell megjegyezni: a legalacsonyabb
szintű szerelem a szex; ez a fizikai szint. A szerelem legmagasabb
szintű megnyilvánulása pedig az együttérzés. A szex a szerelem alatt
helyezkedik el, az együttérzés pedig fölötte: a szerelem épp középen
van. Nagyon kevés ember tudja, hogy mi az a szerelem. Az emberek
kilencvenkilenc százaléka sajnos azt hiszi, hogy a szex a szerelem.
Pedig nem. A szexualitás állatias.
Természetesen ott rejtőzik benne a lehetőség arra, hogy szerelemmé
fejlődjön, de az önmagában még nem szerelem, pusztán egy lehetőség... Ha
éberré, tudatossá és meditatívvá válsz, akkor a szexualitásodat
szerelemmé tudod változtatni. És ha a meditációd teljessé, abszolúttá
válik, akkor a szerelem együttérzéssé alakul. A szex a mag, a szerelem a
virág, az együttérzés pedig az illat. Buddha definíciója szerint az
együttérzés az szerelem plusz meditáció. Amikor a szerelmed nem csupán
egy vágy a másik iránt, nem csak egy szükség; amikor szereteted adáson
alapul, és nem egy koldus, hanem egy császár szerelme; amikor szerelmed
nem követel cserébe semmit, és kész arra, hogy pusztán az adás öröméért
adjon - akkor add még hozzá ehhez a meditációt, és a tiszta, valódi
illat megjelenik. Ez az együttérzés. Az együttérzés fölött semmi nem
áll."
OSHO
OSHO
Az élet igazságai.
Miért van, az hogy közel érzel valakit magadhoz, és mégis
eltávolítod.!? Miért van az, hogy nem kell, ha van, de megdöglesz
nélküle és ott él benned mindig a vágy nagyon mélyen érte, de tudod,
hogy nem helyes és más a fontos, másra kell koncentrálnod.!? Ez az érzés
ritkán tör elő, de akkor feltépi a sebeket, és nem tudod, miért van
ilyen hatással rád, vagy, hogy milyen következménye lesz, nem akarsz
engedni de, vannak gyenge pillanatok, amikor bizony a szíved megszakad…
"Csak egy önmagát értéktelennek tartó ember
minősíti jónak vagy rossznak, helyesnek vagy helytelennek az érzéseit.
Az érzéseidet ne akard letagadni, mert nem fog menni. Egy dologra
figyelj, ez pedig a megkönnyebbülés érzése, ami jelzés arról, hogy
elengedted az ellenállásod. Az emberek többségének nem erősebb vágyakra,
hanem ellenállásmentességre lenne szüksége. Megengedni maguknak, hogy
azt érezzék, amit éreznek, és nem harcolni mindig az ellen, ami van. Ha
elfogadod a kellemetlen érzéseidet, az már az ellenállástól való
megszabadulás első lépése." (Abraham-Hicks)
"Nem kaphatsz szeretetet, ha nem nyújtasz
szeretetet. A szeretet mindig kockázatot rejt. Amikor szereteted
kiterjeszted egy másik személyre, ezt mindig abban a reményben teszed,
hogy az hasonló érzéssel viszonozza. Ám ha nem vagy hajlandó, hogy te
ajándékozd meg először a vonzalmaddal, sosem fogod megismerni a
viszonzott szeretet boldogságát. Fájdalmat okozhat, ha túlságosan
szeretsz, de nyomorult lesz az életed, ha nem leszel képes eléggé
szeretni." (Napoleon Hill)
"Az igazság egészen egyszerű. Sem nem jó, sem
nem rossz, egyszerűen csak van! Minden úgy van, ahogy van, függetlenül
attól, hogy kellemes-e számodra vagy sem, elfogadod-e vagy tiltakozol.
Ha nem fogadod el, szenvedsz. Ám ha feltétel nélkül igent mondasz,
felfedezed a boldogság titkát." (Kurt Tepperwein)
Most boldog vagyok...
Mit tudtál rólam? Az, hogy szeretlek, neked korántsem lehetett olyan meglepő, mint nekem. Mikor rájöttem, megijedtem. (...)
"Mit fogok elmondani neked?" - törtem a fejemet. (...)
Szerettem volna, ha kitalálsz rólam mindent, anélkül, hogy beszélnem kellene, s ugyanakkor, valahol mélyen, rozsdásan, csikorogva már készülődtek bennem a szavak, (...) és féltem, hogy elsírom magam, pedig nem volna semmi értelme, hiszen most boldog vagyok, olyan boldog, mint még soha életemben.
Szabó Magda
Mit tudtál rólam? Az, hogy szeretlek, neked korántsem lehetett olyan meglepő, mint nekem. Mikor rájöttem, megijedtem. (...)
"Mit fogok elmondani neked?" - törtem a fejemet. (...)
Szerettem volna, ha kitalálsz rólam mindent, anélkül, hogy beszélnem kellene, s ugyanakkor, valahol mélyen, rozsdásan, csikorogva már készülődtek bennem a szavak, (...) és féltem, hogy elsírom magam, pedig nem volna semmi értelme, hiszen most boldog vagyok, olyan boldog, mint még soha életemben.
Szabó Magda
Máris hiányzol. Minden veled töltött perc csak
erősíti bennem a vágyat, hogy még több percet töltsek veled. Boldog
vagyok veled. Olyan boldog, hogy azt talán már nem is szabad.
Ezentúl ha a jövőre gondolok, nem azt mondom majd: "én ezt és ezt teszem", hanem azt: "mi ezt és ezt tesszük."
És ez mindent megváltoztat.
Guillaume Musso
Ezentúl ha a jövőre gondolok, nem azt mondom majd: "én ezt és ezt teszem", hanem azt: "mi ezt és ezt tesszük."
És ez mindent megváltoztat.
Guillaume Musso
Tornay András:
Tudom, hogy mindig velem vagy
A legnagyobb titkod, hogy
rejtőzködsz, s mégis itt vagy
tüzed lángol, s mégsem ég el soha
kezeid csillagokat óvnak pusztuló zuhanástól
csonkaságod megmutatva hívsz teljességedbe
néma minden hangszer, s
mégis szimfóniák születnek színeidből
A hajnal hallgatagságában
Az éjszaka nyugalmában
A múlt idő hibáiban
A jövendő álmaiban
A völgyben, a kanyarban
A földben, a magasban
Közelben és távolban
Könnyben és mosolyban
Tudom, hogy mindig velem vagy.
Tudom, hogy mindig velem vagy
A legnagyobb titkod, hogy
rejtőzködsz, s mégis itt vagy
tüzed lángol, s mégsem ég el soha
kezeid csillagokat óvnak pusztuló zuhanástól
csonkaságod megmutatva hívsz teljességedbe
néma minden hangszer, s
mégis szimfóniák születnek színeidből
A hajnal hallgatagságában
Az éjszaka nyugalmában
A múlt idő hibáiban
A jövendő álmaiban
A völgyben, a kanyarban
A földben, a magasban
Közelben és távolban
Könnyben és mosolyban
Tudom, hogy mindig velem vagy.
2012. június 23., szombat
“ Hasított már beléd az érzés valakit megismerve, hogy “Ő az”? Érezted azt, hogy egy láthatatlan kapocs köt össze valakivel? Egy olyan kapocs, mely nem az ismeretségen alapul… nem azon, hogy régóta összetartozol valakivel és megtanultad szeretni… nem… Arról az érzésről beszélek, mikor úgy érzed, mintha a másik feledet találtad volna meg… mintha szíved meglelte volna elszakított darabját. Ő az az ember, aki mindig is hozzád tartozott, csak eddig nem találtál rá… ő az, akit nem kell megismerned ahhoz, hogy szeress, mert a szíved már ismeri őt… Nem kérdezel, nem gondolkozol… csupán érzel. " (Ditta Mandaravá)
Minden bánattól megnő az ember itt bent egy
kicsit, itt bent (...) -, itt bent, érted. Megnő az ember,
meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által.
Több napfényt magába szívni, ameddig süt a nap, és félretenni belőle
valamit a levelekbe... érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És
félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a
bánat, hogy megtanítsa.
Wass Albert
Wass Albert
2012. június 22., péntek
A
szerelemnek nem kell házasság.Amikor szerelmes vagy, gondolsz a
házasságra?Gondolsz bármire is?Ugyan, dehogy!Egyszerűen csak lángolsz,
csak izzol a létezés gyönyörében.Nincs szükség összetartó kapocsra, mert
egyek vagytok; a bizalomnak nincs szüksége biztosítékra, mert magatok
vagytok a bizalom.Amikor a kapcsolatod formáját és a közös jövőt
tervezgeted, a szerelem már eltűnt, csak az egód maradt, aki szeretné a
másikat minél hasznosabban felhasználni."
A. J. Christian
"Jó hír azok számára, akik változtatni akarnak szokásaikon: ha most azonnal elég hosszú időn keresztül abbahagyod azt, hogy megengedj magadnak bizonyos magatartást vagy érzelmet, ha most azonnal elég hosszú időn keresztül megszakítod a régi út használatának sémáját, az idegi kapcsolat gyengülni fog, majd elsorvad. Ezzel együtt az erejét vesztett érzelmi séma vagy viselkedési mód is eltűnik. Talán emlékszel, hogy ez azt is jelenti, hogy ha nem használod a szenvedélyedet, az csökkenni fog. Ne feledd: bátorság, nem alkalmazott, csökken. Elköteleződés, nem gyakorolt, elapad. Szeretet, nem megosztott, szertefoszlik." - Tony Robbins
2012. június 21., csütörtök
2012. június 20., szerda
Hiszek a pillanat erejében.
Hiszek az őszinte tekintetben,
egy apró érintésben,
egy ölelésben,
a simogatásban,
a csend mondanivalójában.
Nem gondolom, hogy mindig
mindent ki kell mondani.
A szavak sokszor torzítanak,
leplezik a valóságot.
Nézz a szemembe
és maradj csendben.
Nem fordítom el a tekintetem
és én sem szólalok meg.
Ha igazán látsz,
ha engem látsz,
ebben a pillanatban
megtudhattál rólam mindent.
Szavak nélkül...
csak egy esőcsepp vagyok
a végtelenben...
Hiszek az őszinte tekintetben,
egy apró érintésben,
egy ölelésben,
a simogatásban,
a csend mondanivalójában.
Nem gondolom, hogy mindig
mindent ki kell mondani.
A szavak sokszor torzítanak,
leplezik a valóságot.
Nézz a szemembe
és maradj csendben.
Nem fordítom el a tekintetem
és én sem szólalok meg.
Ha igazán látsz,
ha engem látsz,
ebben a pillanatban
megtudhattál rólam mindent.
Szavak nélkül...
csak egy esőcsepp vagyok
a végtelenben...
2012. június 19., kedd
"Aki elmegy saját magához, az kiteszi magát annak, hogy találkozik önmagával. Az önmagával való találkozás elől ki is tér az ember, amíg minden rosszat a környezetére tud kivetíteni. Ám, ha végre őszintékké válunk önmagunkkal szemben, rájöhetünk, hogy mindenért, ami velünk történik, mi vagyunk a felelősek. Ez a létező legnehezebb feladatok egyike, ám teljesítőjének hatalmas jutalom is jár: önmaga szabadsága." Carl Gustav Jung
Schmidt Vera : Késői találkozás
Mikor egy emberrel későn találkozol,
s meglátod benne mindazt, mit másban nem találsz... s hiányolsz,
úgy tűnik éppen, épp csak egy perccel késtétek el,
hogy együtt többek legyetek.
Nem osztozhatsz!
Van úgy, hogy nem lehet, s hiába nyújtaná feléd kezét...
Jegye más vonatra szól.
Tudod, hogy ő is néz, s elkapott tekintetében,
mintha magával vinné álmaid kulcsát... mindazt, mit vársz.
Úgy tűnik éppen, épp csak egy perccel késtétek el,
hogy együtt többek legyetek.
Nem osztozhatsz!
Van úgy, hogy nem lehet, s hiába nyújtaná feléd kezét...
Hidd el, ki igazán rád vár, ő megtalál.. nem tűnik el.
Időben ott leszel, nem késhetsz, nem késel el... ő rád talál.
Vele találkozol.
S meglátod benne mindazt, mit másban nem találsz... s hiányolsz.
Úgy tűnik éppen, épp csak egy perc kell, épp csak egy perc,
hogy együtt többek legyetek.
Nem osztozhatsz!
Van úgy, hogy nem lehet, s megfogja felé nyújtott kezed.
Jegye tiéd mellé szól.
Mikor egy emberrel későn találkozol,
s meglátod benne mindazt, mit másban nem találsz... s hiányolsz,
úgy tűnik éppen, épp csak egy perccel késtétek el,
hogy együtt többek legyetek.
Nem osztozhatsz!
Van úgy, hogy nem lehet, s hiába nyújtaná feléd kezét...
Jegye más vonatra szól.
Tudod, hogy ő is néz, s elkapott tekintetében,
mintha magával vinné álmaid kulcsát... mindazt, mit vársz.
Úgy tűnik éppen, épp csak egy perccel késtétek el,
hogy együtt többek legyetek.
Nem osztozhatsz!
Van úgy, hogy nem lehet, s hiába nyújtaná feléd kezét...
Hidd el, ki igazán rád vár, ő megtalál.. nem tűnik el.
Időben ott leszel, nem késhetsz, nem késel el... ő rád talál.
Vele találkozol.
S meglátod benne mindazt, mit másban nem találsz... s hiányolsz.
Úgy tűnik éppen, épp csak egy perc kell, épp csak egy perc,
hogy együtt többek legyetek.
Nem osztozhatsz!
Van úgy, hogy nem lehet, s megfogja felé nyújtott kezed.
Jegye tiéd mellé szól.
Vágy vagy Szerelem?
Találkozunk valakivel és megérintjük egymás lelkét..
Vágy vagy szerelem?
Vagy a kettő ugyanaz? Persze, nem létezhet a szerelem vágy nélkül, de a vágy... nos az talán létezhet szerelem nélkül.
Találkozol valakivel, aki első látásra megmozdít benned valamit... Ha odáig eljutsz, hogy pár szót tudsz vele váltani, már tudod... Valami... valami visszavonhatatlan történt. A hangja, a mosolya, az érintése... Olyan... Milyen is? Édes? - Persze. De azon kívül? Ismerős! Bizsergető... Úgy érzed, azonnal felperzsel... Mi ez? Azt mondják csupán kémia. Meglehet, de az is lehet, hogy két lélek felismeri egymást, talán a távoli múltból. És szavak nélkül is megtörténik az, amit mással egy életen keresztül nem tudsz elérni. Értitek egymást. Csak egy pillantásból.
Hogy ez az érzés maradandó-e? Nem tudom. Hiszen sokszor ezek a találkozások nem többek, mint röpke érintések. Megérintjük egymás lelkét, és megyünk tovább, mert mennünk kell... Az érzés azonban megmarad, és olyan nehéz szabadulni tőle. Vágyunk a pillantására, érintésére, még, még, még...
Szerelem vagy vágy?
Tulajdonképpen lehet, hogy ez nem is érdekes. A lényeg, hogy nagyon jó megélni ilyen pillanatokat. Feledhetetlen.
(Dr. Czakó Éva )
Találkozunk valakivel és megérintjük egymás lelkét..
Vágy vagy szerelem?
Vagy a kettő ugyanaz? Persze, nem létezhet a szerelem vágy nélkül, de a vágy... nos az talán létezhet szerelem nélkül.
Találkozol valakivel, aki első látásra megmozdít benned valamit... Ha odáig eljutsz, hogy pár szót tudsz vele váltani, már tudod... Valami... valami visszavonhatatlan történt. A hangja, a mosolya, az érintése... Olyan... Milyen is? Édes? - Persze. De azon kívül? Ismerős! Bizsergető... Úgy érzed, azonnal felperzsel... Mi ez? Azt mondják csupán kémia. Meglehet, de az is lehet, hogy két lélek felismeri egymást, talán a távoli múltból. És szavak nélkül is megtörténik az, amit mással egy életen keresztül nem tudsz elérni. Értitek egymást. Csak egy pillantásból.
Hogy ez az érzés maradandó-e? Nem tudom. Hiszen sokszor ezek a találkozások nem többek, mint röpke érintések. Megérintjük egymás lelkét, és megyünk tovább, mert mennünk kell... Az érzés azonban megmarad, és olyan nehéz szabadulni tőle. Vágyunk a pillantására, érintésére, még, még, még...
Szerelem vagy vágy?
Tulajdonképpen lehet, hogy ez nem is érdekes. A lényeg, hogy nagyon jó megélni ilyen pillanatokat. Feledhetetlen.
(Dr. Czakó Éva )
"Erőt kérek a fegyelmezettséghez és
mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam
be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat! Őrizz meg
attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok,
sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek
révén növekedünk és érlelődünk! Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt,
akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!"
"Ha
meggyűlölne téged az egész világ, akkor is szeretnélek, és szeretni
foglak még akkor is, amikor egyszer két nap fog sütni az égen. Bújj a
föld alá, rohanj keresztül égő tűzön, én mindig követni foglak.
Kölcsönös a mi szerelmünk, és nem választhat el minket senki sem. És
kedvesebbek nekem a veled töltött órák, mint a túlvilág illatos mezői.
Ha meggyűlölnél engem és elűznél magadtól, én akkor is
tovább szeretnélek. A te képed tükröződik szemében az én
gondolataimnak. És téged látlak én ébren vagy alva, mindig csak veled
beszélek én. Ha egyszer meghalok, akkor ne mondd, hogy elérkezett az
utolsó órám, hanem sírba tett engem hozzád való szerelmem. És legyek
bármily távol tőled, mindig melletted vagyok, és szemeim csak téged
látnak."/ Alexandre Dumas/
"Ha
valami rettenetes is történt a múltban, abban az a jó, hogy már
megtörtént, tudjuk, milyen rettenetes, tudjuk, mi következett utána, s
mert hogy túléltük, biztosak vagyunk abban, hogy ha ismét előfordul, azt
is túl tudjuk élni. Ha eldobom, amit megtanultam, s valami új dologba
kezdek, akkor nem tudom, hogy azt képes leszek-e túlélni. Mert ezzel az
újjal még nem találkoztam. Tehát az új, még ha jó is, sokkal
veszélyesebb, mint a régi, ha az rossz is. Ennyire félünk attól, ami
új, s ezért szeretjük megismételni a régit, még akkor is, ha
rettenetesen rossz." /Feldmár András/
"A pozitív, kreatív, szerető gondolataid
hatalmas erőt képviselnek, sokkal-sokkal nagyobbat, mint amit el tudsz
képzelni, mert a gondolatok erőt jelentenek. Ezért száműzzél magadból
minden negatív gondolatot! Mindig nézd az élet napos oldalát, mert minél
több örömet és szeretetet sugárzol ki magadból, annál több örömet és
szeretetet fogsz magadhoz vonzani.
A szeretet az élet kulcsa. És ezt a kulcsot ott őrzöd magadban. "
/Eileen Caddy/
A szeretet az élet kulcsa. És ezt a kulcsot ott őrzöd magadban. "
/Eileen Caddy/
“Arra kérlek tiszta szívemből, hogy légy türelemmel szíved rejtelmei iránt, és igyekezz úgy szeretni a kérdéseket, akár a lezárt szobákat vagy az idegen nyelven írott titokzatos könyveket.
Ne kutass olyan válaszok után, amelyeket nem kaphatsz meg, mert nem tudnál együtt élni velük. Az egyetlen cél, hogy megélj mindent.
Élj hát most a kérdéseknek. S így fokozatosan, anélkül, hogy észrevennéd, egyre közelebb kerülsz ahhoz a távoli naphoz, amikor majd választ kapsz mindenre.”
(Rainer Maria Rilke)
Ne kutass olyan válaszok után, amelyeket nem kaphatsz meg, mert nem tudnál együtt élni velük. Az egyetlen cél, hogy megélj mindent.
Élj hát most a kérdéseknek. S így fokozatosan, anélkül, hogy észrevennéd, egyre közelebb kerülsz ahhoz a távoli naphoz, amikor majd választ kapsz mindenre.”
(Rainer Maria Rilke)
2012. június 18., hétfő
Világéletemben hittem benne, hogy a nap legcsodálatosabb pillanata,
amikor reggel felébredünk. Mindegy, hogy vacakul érezzük-e magunkat vagy
jól, egy biztos: aznap még bármi történhet velünk! És az sem számít, ha
az esetek többségében semmi különös nem történik. A lehetőség benne van
a reggelekben.
/Monica Baldwin/
/Monica Baldwin/
,,És majd amikor sok út nyílik meg előtted, és nem tudod, melyiket
válaszd, soha ne találomra dönts. Ülj le és várj. Lélegezz mélyeket,
olyan önbizalommal, mint az első nap, amikor világra jöttél. Ne hagyd,
hogy bármi eltérítsen, elvonja a figyelmed, várj és csak várj. Ülj
mozdulatlanul, csendben és hallgasd a szíved. Amikor aztán megszólal,
kelj fel és menj arra, amerre a szíved húz."
2012. június 17., vasárnap
Ha
azt tapasztalod, hogy egyes kellemetlen szituációk újra meg újra
megismétlődnek az életedben, el kell gondolkodnod, mi az,amit meg
kellett volna tanulnod belőlük, de nem tetted-és amint megteszed, az
ilyen élethelyzetek megszűnnek, és nem térnek vissza soha többé.
Próbálj meg úgy tekinteni az életedben felbukkanó problémákra,
nehézségekre és akadályokra mint lehetőségekre, amelyek azért vannak,
hogy segítsenek megszerezni, amit akarsz, és azzá lenni, aki lenni
vágysz. Az ilyen helyzetek továbbá tükörként is működnek: megmutatják
azt , "Aki Vagy", és ahogy megváltozol, a helyzetek is változnak."
Chris Prentiss
"Együtt kell élni, nem egymásban és nem egymás
mellett. Egy kapcsolat nem adhat többet annál, mint hogy a nőt és a
férfit egyaránt hozzásegíti rejtett lehetőségeinek kibontakozásához,
ahhoz, hogy egyre inkább hiteles, egyre markánsabban önmaga legyen. Két
szuverén-ember együttélésének ez az igazi értelme. Az "Én" nem oldódhat
fel a "Mi" élményében. De ez a két Én nem is távolodhat el egymástól annyira,
hogy a kapcsolat páros magánnyá változzon. Két szabad ember életét
gondolatok, élmények; örömök és kínlódások megosztása ötvözi össze. De a
megosztás is mérték szerint történjen. Minden embernek joga van ahhoz,
hogy lelkében egy kis kamrát megtartson önmagának. Ez csak az övé. Ennek
az ajtaját nem kell kinyitni."Popper Péter
Tudd,
hogy amikor készen állsz rá, elérkezik valaki, aki ugyanúgy Te vagy,
csak egy másik formában! Ő is egyedi, és különleges. Neked teremtették,
Hozzád, Érted született! Tudd, hogy Ő is elindult már a keresésedre!
Halljátok egymást, érzitek egymás rezdüléseit! Már csak egy aprócska
vékony fátyol talán, ami még elválaszt, hogy láthasd, és hogy végre
egymás előtt megjelenjetek. Ez a fátyol, a "sejtelem",
az "érzet". Ha "hiszed", és "tudod", mert Bízol szívedben, a fátyol
Lehullik. A valóság, a pillanat töredéke alatt elérkezik szívedhez!
Megvalósítja önmagát az érzelem, a vágy. De csak ha Tiszta! Ha tiszták
az érzések, ha tiszták a gondolatok, és tiszták a szívek!
Az
egymásra találás, és a felismerés Csoda! Egymás csodái vagytok!
Boldogság, szárnyalás, izgatottság, de mégis felhőtlenség, nyugalom, és
béke tölt el! Megérkeztél. Tudod, és biztos vagy benne! Szíved, még
sosem tapasztalt érzéseket él át! Aki Neked való, szívében ugyanezt
érzi! Együtt érzitek, együtt tudjátok, együtt dobbantok! Csodálatos
boldogságként léteztek Együtt! Külön testben, és mégis Egyként! Tehát
Tudd, és Érezd, hogy Ő az! Ő vagy Te, aki Más, és mégis Egy Veled!
2012. június 16., szombat
"A dolgok nem akkor lesznek a mieink, amikor
üldözzük őket - hanem amikor megengedjük magunknak. A boldogság
rendszerint akkor suhan át rajtunk, amikor a legkevésbé várjuk, s a
megértés fénye is akkor villan föl bennünk, amikor abbahagyjuk az
igazság konok, erőszakos üldözését. Hány tudós és felfedező számolt be
arról, hogy egy-egy törvényt, képletet megálmodott, vagy valamiféle
látomás formájában megjelent előtte,
amikor elfáradt már a logikai erőfeszítésben, s a legkevésbé várta. Egy
könyv benső igazsága is csak akkor lehet a tiéd, ha megengeded magadnak.
Ha úgy veszed a kezedbe, hogy önigazolást keresel benne, s ahol a te
eszméidet és elveidet támasztja alá, ott igazat adsz neki, ahol mást
mond, azt marhaságnak minősíted, akkor az olvasás fölösleges
időpocsékolás, mert lelked nem tágul, a könyv nem érint meg benned
mélyebb rétegeket, nem hoz föl belőled rejtett valóságokat; éppen
ellenkezőleg: csak önvédelmi mechanizmusodat erősíted vele. Amikor
leesünk egónk görcsös akarattal sarkantyúzott lováról, az önfeladás első
passzív és szent pillanatában megjelenhet a csoda." Müller Péter
2012. június 15., péntek
Létezik egy tudat, amely közös minden egyénben.
Minden ember egy-egy bejárat az ugyanahhoz, az ugyanazok mindegyikéhez.
Az ember, aki egyszer már bebocsátást nyert az értelem birodalmába,
szabad polgárává válik az egész birodalomnak. Amit Platón tanított, azt
gondolhatja ő is; amit egy szent érzett, azt érezheti ő is; bármit
megérthet, ami valaha is megesett bárkivel. Akinek kapcsolata van ezzel
az egyetemes tudattal, az részese mindennek, amit megtettek valaha vagy
amit meg lehet tenni, mivel ez az egyetlen és legfőbb cselekvő.
Ralph Waldo Emerson
Ralph Waldo Emerson
Van két ember, akik szeretik egymást.
Nem szerelem, mert az elmúlik.
Ez soha!
Barátság? Ez annál sokkal több!
Egy földöntúli viszony,
Amelyet az angyalok támogatnak.
Egy tiszta, mély, őszinte és önzetlen lelki társi kapcsolat.
Összeköt két embert egy láthatatlan szál,
Melyet senki nem szakíthat szét.
Nincs magyarázkodás, nincs felelősségre vonás, csak a hit.
Úgy szeretik és fogadják el egymást, ahogy van,
És bármit megtennének a másik boldogságáért.
Az ilyen kapcsolat az Isten ajándéka,
És boldog lehet az, aki ezt megélheti..:)
( Kiss István )
2012. június 14., csütörtök
"Aki szeret, az nincs többé egyedül, mert az, akit szeret, mindig jelen van. Aki szeret, az már nem akar többé a saját élete központja lenni. Engedi, hogy életének más legyen a központja, és ezt nyereségnek és boldogságnak érzi. Feladja önmagát. Olyan lesz, mint egy nyitott kéz, amely kapni akar. Aki szeret, annak van bátorsága ahhoz, hogy olyan legyen, mint akinek szüksége van valamire." (Walter Trobisch)
"Most rólad van szó! Csakis rólad, akiben az
"én vagyok" élmény él. Az emberek jönnek-mennek, de te maradsz. Önmagad
állandó társa vagy. Álmodban is kísér. Ott is énként bolyongsz, s
rájössz majd, hogy a halálod után is megmarad. És most jön a lényeg. Ha
ez így van, lehetetlen, hogy önmagaddal ne légy jóban!"
"Az ember életében minden egyes mélypont egy
lehetőség a bizonyításra. Csak az ilyen pillanatokban mutathatod meg
saját magadnak és embertársaidnak, hogy miként vagy képes kimászni a
gödörből. Ezért van szükségünk életünk során annyi próbatételre, amikor
bebizonyíthatjuk mire vagyunk képesek. Minden ilyen pillanat
tapasztaltabbá és bölcsebbé tesz. Tehát Te döntöd el ,hogy az akadályban
a veszedelmet vagy a lehetőséget látod!"
"Ha szeretlek, beléd bújok, körülnézek benned.
Először, mintha egy idegen országba érkeznék, aztán, amikor befogadsz,
egyre ismerősebb leszel. Megértem, milyen neked, egy másik Én-nek lenni,
sőt, egy kissé én is Te leszek. Már látom mi fáj neked, keserves és
boldog emlékeid mintha az enyémek lennének. Ki tudok nézni a szemeden,
onnan látom most magamat - és megismerem a múltadat, sorsodat, örömeidet
és rögeszméidet. Ráhangolódok gondolataid hullámhosszára, s veszem a
szíved kódolt adásait. Ha a szíved gyorsabban ver, az én szívem is
hevesebben fog dobogni. És ha valamitől félsz, én is szorongani kezdek,
és lehet, hogy megértjük, mitől félünk mindketten."
"Hisz
a csodákban, és mert hisz bennük, meg is történnek. Biztos benne, hogy a
gondolkodása megváltoztathatja az életét, és mert biztos benne, meg is
változik az élete. Bízik benne, hogy rátalál a szerelem, és mert bízik
benne, rá is talál... Olykor kiábrándul, olykor megsérül...De tudja,
hogy megéri hinni, és minden vereségre két győzelem jut. Ezt mindenki
tudja, aki hisz..."
"Ha valakit őszintén szeretsz, ha figyelsz rá,
ha szívetek együtt dobban, akkor minden megváltozik, minden más. Bár a
világ körülötted nem változik, te mégis egészen mást látsz, mást
hallasz, mást érzel. Jóval többet, sokkal szebbet. Mert már nem a magad
zárt, talán önző világából nézed. Kiléptél onnan, mert valaki hívott.
Kiléptél, mert már Ő a fontos. Kiléptél, hogy már érte élj."
(Csitáry-Hock Tamás)
"Olyan
nehéz leírni, hogy miről is van szó. Egyáltalán nem olyan, mint a
szerelem első látásra. Inkább, mint... mint a gravitáció. Ha meglátod
azt a valakit, akkor egyszerre nem a tömegvonzás ereje köt a földhöz
többé. Hanem ő. És többé semmi más nem számít, csak ő. Egyszerűen
mindent megtennél, bármivé lennél az ő kedvéért... Azzá válsz, amire
neki a legnagyobb szüksége van: a védelmezője leszel vagy a szerelmese, a
barátja vagy a testvére." (Stephenie Meyer)
"Amíg nem éled át, milyen a másiknak, addig nem
tudsz szeretni. Amíg nem fáj neked a fájdalom, amit másoknak okozol,
nem tudsz szeretni. Amíg nem fáj a seb, amit másokon ejtesz, és nem
vérzel tőle te is, addig nem tudod, mi az, hogy VELE és EGYÜTT és
KÖZÖSEN. Együtt érezni valakivel csak akkor lehet, ha az én idegeim is
összerándulnak attól, amit benne én okozok. A szeretet minél erősebb,
annál érzékenyebb."
"Ahogy egyre inkább megismersz valakit, minden külső tulajdonsága apránként elhalványul. Már nem számít, milyen színű a haja, vagy hogy milyen magas - idővel sokkal inkább a lelkét figyeled, nem a külsejét. Ezért mondják azt, hogy igazán a másik ember belsőjébe szeretünk bele; a külseje után persze vágyakozhatunk, tetszhet nagyon a szeme vagy az izmos hasa, de ezeket csak a szemeddel szereted, nem a szíveddel! Mikor úgy igazán megismersz és megszeretsz valakit, minden külső hiányossága vagy hibája eltűnik. Ez a szeretet lényege - a tökéletlenségek mögött meglátni valakiben a szépséget."
"Hasított
már beléd az érzés valakit megismerve, hogy "Ő az"? Érezted azt, hogy
egy láthatatlan kapocs köt össze valakivel? Egy olyan kapocs, mely nem
az ismeretségen alapul… nem azon, hogy régóta összetartozol valakivel és
megtanultad szeretni… nem… Arról az érzésről beszélek, mikor úgy
érzed...mintha a másik feledet találtad volna meg… mintha szíved
meglelte volna elszakított darabját. Ő az az Ember,
aki mindig is hozzád tartozott, csak eddig nem találtál rá… ő az, akit
nem kell megismerned ahhoz, hogy szeress...mert a szíved már ismeri őt…
Nem kérdezel, nem gondolkozol… csupán érzel. Nem félsz letenni kezébe
lelkedet, nem félsz rábízni magadat...mert tudod, ha téged
bánt...önmagát bántja… mert egyek vagytok… talán már azóta, hogy
megszületett lelketek.
Te Ő vagy...és Ő Te! Két test... egy lélek… Ő az IGAZI..."
Te és én nem vagyunk egyformák. Más világban élünk, mégis te
tanítottad meg nekem, mi az igaz szerelem. Te mutattad meg, mit jelent
törődni valakivel, és ettől én jobb ember lettem. Szeretném, ha ezt
tudnád. Nincs bennem keserűség a történtek miatt. Ugyanakkor biztos
vagyok abban, hogy ami köztünk volt, igazi volt, és örülök, hogy
legalább egy kis időre együtt lehettünk. (...) Talán egy pillanatra te
is ezt érzed majd, visszamosolyogsz, és gyönyörűséggel őrzöd meg közös
emlékeinket.
"Egy olyan ember megy át a gondolatvilágunkban, akivel találkozunk, majd aki ismerősünk lesz, majd bizalmasunk, szerelmesünk. Óráról órára jobban birtokunkba vesszük őt, észrevétlenül; birtokunkba vesszük a vonásait, a mozdulatait, a tartását, testi valóját és lelki valóját. Belénk hatol, a szemünkbe és a szívünkbe, a hangjával, minden taglejtésével, azzal, amit mond, és azzal, amit gondol. Magunkba szívjuk és megértjük, mosolyának és szavának minden árnyalatát kitaláljuk; végül már mintha mindenestül a miénk lenne, annyira szeretünk, még öntudatlanul, mindent, ami ő, és mindent, ami tőle való."
2012. június 13., szerda
2012. június 12., kedd
"Az ember várja a váratlant, és hisz a csodában. Aztán idősebbek leszünk, és az ártatlanság szertefoszlik. A való élet az álmok útjába áll, és ránk zuhan a felismerés, hogy nem válhatunk azzá, amivé akartunk; hogy talán meg kell elégednünk egy kicsit kevesebbel is. Miért adjuk fel a hitet önmagunkban? Miért hagyjuk, hogy tények és számok, vagy bármi más irányítsa az életünket az álmokon kívül?" /Cecelia Ahern/
Egyszer megkérdeztek egy mestert a halálos ágyánál a tanítványai,
hogyan csinálta, hogy egész életében boldog volt,
és még most a halálos ágyánál is képes az lenni?
Egyszerű - felelte, - minden reggel, amikor felkeltem,
megkérdeztem magamtól,
mit választok mára, a boldogságot, vagy a boldogtalanságot?
És Én minden reggel a boldogságot választottam...
Az
első szónál, az első mondatnál, az első találkozásnál dől el minden,
bármilyen kitérőt is teszel, mindig ugyanoda fogsz visszajutni. Amikor
az útra lépsz, az első lépéssel kezded. Neked is meg kell tenned ezt a
világbeli utadon, miként annak a vándornak, aki nagy utazásra készül. A
leghosszabb út is egyetlen lépéssel kezdődik. Kezdd hát az első
lépcsőfoknál - magadnál. Innen indulhatsz tovább.
"Mindenki
vágyik a sikerre... a tudatosság szintjén! Mindnyájan tisztában vagyunk
vele, hogy a siker jobb, mint az alternatívája! Hiszen mi másért
áldoznánk ezt a temérdek időt, pénzt és energiát arra, hogy
megpróbáljunk sikeresebbé válni? Tehát megállapítottuk, hogy Sikerünk
Előnyeit avagy a mellette szóló Érveket Tudatos Elménkben raktározzuk.
De szakítottál időt valaha is arra, hogy végiggondold,
milyen Hátrányokkal járhat, ha valóban engedélyezed magadnak a siker
elérését? Ezek az un. Ellenérvek, melyek Tudatalatti Elménkben
tanyáznak.
Ezt a kérdést ezer meg ezer embernek tettem fel a
szemináriumaimon, és a válasz mindig azonos volt ... néma csend. Amit
némiképp szorongó mocorgás követett a székeken. Szinte hallom, ahogy az
emberek agya pörög, miközben felteszik maguknak a váratlan kérdést: 'A
kutyafáját, erre korábban sosem gondoltam ... Mi lehet a Hátránya annak,
ha valóban engedélyezem magamnak a sikert?'
Főként ez az oka,
hogy emberek milliói, akik rengeteg időt és pénzt áldoztak önfejlesztési
törekvéseikre, továbbra sem tudnak kimozdulni a holtpontról. Egyszerűen
nem tudják hogyan engedjék meg maguknak a sikert.
Óriási és
alapvető különbség van aközött, 'hogyan, milyen módszerekkel érheted el a
sikert', illetve 'hogyan engedheted meg magadnak, hogy elérd a sikert'.
A gond az, hogy akik öntudatlanul engedik magukat sikeres emberré
válni, nem képesek elmagyarázni neked, hogyan követheted a példájukat -
éspedig pontosan azért, mert öntudatlanul, ösztönösen teszik, amit
tesznek. Nem a módszereikkel van probléma, mert azok működnek, hanem
azzal, hogy magától értetődőnek veszik, hogy akik ellátogatnak a
szemináriumaikra és olvassák a könyveiket, hallgatják a CD-iket
megengedik maguknak a sikert." - Noah St. John
2012. június 11., hétfő
Van
benned egy rész, amit átlagosnak, szürkének gondolsz, úgy tekintesz rá,
és elhanyagolod. Ez lehet egy tehetség, egy tudás, valamilyen belső
tartalmad. Ez a részed most szomjazik arra, hogy foglalkozz vele, hogy
feléleszd, megszeretgesd, hiszen szárnyai vannak, és ha életre kelted,
vele szárnyalhatsz.
Ara Rauch
Megérinti a lelked egy szó. Csodálatos és felemelő. Olyankor megnyílik magától a világ, s mosolyod ragyog, akár a tűző nap. Szíved átmelegszik, mert a gondolat teremtette szó, s a szavakból építkező mondatok csak Érted szólnak. Látod és érzed, van még miért élni. Ha sebzett a lelked és könnyek fedik megfáradt szemeid, akkor a legkedvesebb hozzászólások azok, amik felszárítják a könnyeket. Azt hiszed, senki nem veszi észre, ha felveszed a legszebb ruháid, ha önmagadat adod. Tévedsz! Aki önmagát adja, akinek a bensője fényt áraszt a hétköznap arcaira, az árnyék elszalad, s megtörténik az, amire minden élőlény vágyik. Kölcsönösen boldogságot adni a másiknak. Az a bizonyos személy kedveskedik, Te megköszönöd és érzed, ahogy elönt az öröm és a hála. Felülkerekedsz saját magadon, az álom valósággá válik, ahogy egy száj gyönyörű mondatokat formál neked. A nyakába ugranál az illetőnek, annyira jóleső szavak ezek, főképp, hogy ritka a mai világban a dicséret és a bók. De nem teszed. Ezt a szívet-lelket perzselő érzést megtartod magadnak, önmagadba zárod, és hagyod, hogy átjárja a testedet, hogy beleremegj a boldogságba…" "Ha szorult helyzetben vagy, minden összeesküdött ellened és úgy tűnik, már egy percig sem bírod tovább, akkor tarts ki, akkor ne add fel, mert ez az a pillanat, amikor megfordul az ár." (Elbert Hubbard)
"Ahogy Te változol, úgy változnak körülötted az emberek is. Vagy azért mert új kapcsolataid születnek, vagy azért mert a jelenlegiek átalakulnak. Sokszor látom, hogy ha valaki elkezd változni egy kapcsolatban, a másik fél is követni kezdi őt mert a pozitív változás mindenkire hatással van." - Randy Gage
"Az egyetlen valóság az, ami itt van velünk,
az, ami itt és most történik kettőnk között. Ha a holnapnak élsz, ami
csupán egy álom, akkor mindössze ez a megvalósítatlan álom marad neked. A
múlt sem valóság, értéke mindössze annyi, hogy azzá tett, ami most
vagy, nem több. Így hát ne élj a múltban. Élj a mának! Amikor eszel,
egyél. Amikor szeretsz, akkor szeress. Amikor beszélgetsz valakivel,
beszélj. Amikor egy virágra nézel, láss! Ragadd meg a pillanat
csodáját!" (Leo Buscaglia)
„Minden reggel kapunk egy esélyt, hogy az
életünk, a munkánk, a kapcsolatunk fullos legyen. De ehhez két ember
kell. Mindkettőnek bele kell tennie a kalapba azt, amije van. Mindent!
És elmondják egymásnak a ...dolgokat. Megosztják a lehető legkisebb
gondolatukat, érzéseiket. Problémáikat is. nem várják meg, amíg az nagy
lesz. Amíg rájuk zúdul, mint egy lavina. Itt születik meg a
társkapcsolat. Két önálló ember sohasem lesz ebben jó, mert háborúzni
fognak, harcolni, mert kell lennie köztük valakinek, aki győz! Az
egyénnek meg kell halnia, hogy megszülethessen a MI!”
(Csernus Imre)
(Csernus Imre)
"Szóval, rossz legyen, amikor elszédít, de
aztán jó legyen a hatásunkra. És maradjon is olyan, hogy a többi nőre
már ne legyen hatással. Esküszöm, nem értem magunkat. Csoda, hogy
szegény jófiúk belerokkannak a próbálkozásba? A rosszak nem, mert ők nem
is akarnak érteni minket. Csak mi őket. Ördögi kör ez. "
Csak kétféle életforma létezik: az egyik a
félelemorientált, a másik pedig a szeretetorientált élet. Ha életed
mozgatórugója a félelem, akkor mohó, kapzsi, pénzsóvár, agresszív és
egoista leszel. Ha életed mozgatórugója a szeretet, akkor szükségszerűen
megszűnik benned a félelem, a mohóság és a kapzsiság, mert a szeretet
tudja, hogyan kell megosztani. A szeretet élvezi, ha adhat, nem ismer
nagyobb élvezetet ennél.
Osho
Osho
Ha
az ego ural téged, akkor a gyűlölet könnyen megy, a szerelem viszont az
egyik legnehezebb dolog lesz számodra a világon. Légy éber és
figyelmes: a gyűlölet az ego árnyéka, a szerelemhez pedig nagy
bátorságra van szükség. Ahhoz, hogy szeretni tudj, fel kell áldoznod az
egódat, ehhez pedig nagy bátorság szükséges. Csak az képes a szeretetre,
aki nem fél attól, hogy senkivé válik. Ha kész vagy semmivé válni, ha
kész vagy teljesen üressé válni, csak akkor leszel képes befogadni a
szeretet ajándékát, mely egy másik világból érkezik.
Osho
Osho
Belső énjében minden ember teljes, és
tökéletesen boldog. Csupán az ezt a belső magot körülvevő egoállapot
okozza az elégedetlenség, beteljesületlenség, bosszúság és harag
érzését. A szabadság, nyugalom és boldogság utáni bizonytalan vágy
alapjában véve az eredeti létállapotunk utáni sóvárgás. (...) Szeretet
utáni vágyunk alapjában véve a saját belső szeretetérzésünk utáni
vágyakozás, amely szeretne ismét kapcsolatot találni a külvilággal. A
bennünk élő belső én ezért arra vágyik, hogy kifelé sugározhasson, és
fogadhassa más lények kisugárzását.
Riekje Boswijk-Humm
Riekje Boswijk-Humm
Ha igazán szeretünk valakit, akkor nincs más
választásunk, mint hinni, bízni és remélni, hogy szeretetünk viszonzásra
talál. De tudnunk kell, erre nincs semmi garancia vagy biztosíték. Ha
az ember addig halogatja, hogy szeressen, míg meg nem bizonyosodik róla,
ugyanazt a szeretetet vissza is kapja-e, akkor örökké várhat. Ha
szeretetébe bármiféle konkrét elvárás vegyül, előbb vagy utóbb csalódni
fog, hiszen nem valószínű, hogy bárki is maradéktalanul ki tudja
elégíteni minden igényét, még akkor sem, ha nagyon szereti őt.
Leo Buscaglia
Leo Buscaglia
2012. június 10., vasárnap
"Az vagyok, akitől mindig az igazat kapod,
nyersen, tömören, akkor is ha fáj... Az vagyok, aki dinamizmust, színt
visz az életedbe és nehezen felejthető emlékeket őrzöl majd utánam... Az
vagyok, akire nem tudsz haragudni, mert egy mosolyommal leveszlek a
lábadról... Az vagyok, aki mindig figyel Rád, akivel bármit
megoszthatsz, és aki addig nyughatatlan míg nem segít rajtad, és újra
mosolyogni nem lát... Az vagyok, aki
mélyen, tiszta szívvel, önzetlenül, önmagadért fog szeretni, de aki csak
akkor fogja mondani Neked, amikor ezt valóban így érzi... Az vagyok
akit, soha nem fogsz megérteni igazán, de akit pont emiatt fogsz
csodálni és végtelenül szeretni... Ilyen vagyok, mert én tudom, hogy egy
nap sem jön vissza az életből, hogy újraélhesd..."
"A sorsot csak ott lehet megváltoztatni, ahol létrejön: a tudatunkban.
Láttam egy filmet, amelynek az a címe: "A következő férfival minden másként lesz!" Ám ha anélkül váltunk partnert, hogy megváltoztatnánk a tudatunkat, ugyanazzal a problémával találjuk szembe magunkat, csak más formában. Ugyanez a helyzet akkor is, ha lakóhelyet, hívatást vagy akár nevet változtatunk - "önmagunkat" mindig magunkkal visszük. Mielőtt változtatunk az életünkön, összhangba kell kerülnünk az aktuális helyzetünkkel. Ne menekülés legyen a változtatás oka, hanem egy újonnan meglelt, önmagunkból fakadó összhang."
Láttam egy filmet, amelynek az a címe: "A következő férfival minden másként lesz!" Ám ha anélkül váltunk partnert, hogy megváltoztatnánk a tudatunkat, ugyanazzal a problémával találjuk szembe magunkat, csak más formában. Ugyanez a helyzet akkor is, ha lakóhelyet, hívatást vagy akár nevet változtatunk - "önmagunkat" mindig magunkkal visszük. Mielőtt változtatunk az életünkön, összhangba kell kerülnünk az aktuális helyzetünkkel. Ne menekülés legyen a változtatás oka, hanem egy újonnan meglelt, önmagunkból fakadó összhang."
"Létezik lelki szemét: a gondolatok malmában
gyülemlik fel. Régi sebekből áll, amelyek már elmúltak, és amelyekre
nincs már szükség, valamint óvatosságból, ami a múltban fontos volt, de
ma már semmire sem jó.
A fény harcosának is vannak emlékei, de meg tudja különböztetni a hasznosat a haszontalantól: kidobja a lelki szemetet.
Egy társa azt mondja:
- De hiszen ez is az életem része.
Miért dobjak el csak úgy érzéseket, amelyek nyomot hagytak az életemen?
A harcos ezen csak mosolyog. Nem próbál olyan dolgokat érezni, amik már elmúltak. Megváltozott, és azt akarja, hogy az érzelmei is kövessék a változásban."
A fény harcosának is vannak emlékei, de meg tudja különböztetni a hasznosat a haszontalantól: kidobja a lelki szemetet.
Egy társa azt mondja:
- De hiszen ez is az életem része.
Miért dobjak el csak úgy érzéseket, amelyek nyomot hagytak az életemen?
A harcos ezen csak mosolyog. Nem próbál olyan dolgokat érezni, amik már elmúltak. Megváltozott, és azt akarja, hogy az érzelmei is kövessék a változásban."
"Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi-e percben csak gondolat.
Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett!"
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi-e percben csak gondolat.
Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett!"
" Hamarosan eljön az a nap, amikor már nem fogok emlékezni pontos
vonásaira; arra a vadító illatra, amit ő árasztott; arra a szenvedélyes
tekintetre, amitől annyira elolvadtam. Hamarosan elérek arra a pontra,
hogy nem érdekel mi történik vele, hogy kivel van és mit csinál, sem
pedig az hogy vajon gondol-e rám ebben a pillanatban. Már nem várom,
hogy betoppan az ajtón és azt mondja, hogy 'szia édes, megjöttem'. És
bár még hiányzik a csókja és az ölelése, de azt hiszem továbbra is képes
leszek nélküle élni. Túl tudom magam tenni rajta. Azt hiszem..."
- te, hogy éled meg a szerelmet?
- ez hosszú.
- nekem van időm.
- tudod van az az érzés, ami a legjobb az életben. az a bizsergető, könnykicsordulós, hideg kirázós érzés. nekem ez a szerelem.
- akkor te voltál már szerelmes?
- igen!
- mondd.. milyen, ha elmúlik? ha eltűnik belőlünk ez az érzés..
- az életben a legrosszabb dolog. de ilyen a szerelem. néha feldob, néha leejt. de csak akkor érzed milyen rossz igazán, ha már leejtett egyszer. legszívesebben belehalnál. nem érted az egészet. minek emelt az égig, ha utána eltipor a földbe?!
- akkor.. te most szerelmes vagy?
- nem.. én már nem tudok szerelmes lenni. túl sokszor tiport el.
- ez hosszú.
- nekem van időm.
- tudod van az az érzés, ami a legjobb az életben. az a bizsergető, könnykicsordulós, hideg kirázós érzés. nekem ez a szerelem.
- akkor te voltál már szerelmes?
- igen!
- mondd.. milyen, ha elmúlik? ha eltűnik belőlünk ez az érzés..
- az életben a legrosszabb dolog. de ilyen a szerelem. néha feldob, néha leejt. de csak akkor érzed milyen rossz igazán, ha már leejtett egyszer. legszívesebben belehalnál. nem érted az egészet. minek emelt az égig, ha utána eltipor a földbe?!
- akkor.. te most szerelmes vagy?
- nem.. én már nem tudok szerelmes lenni. túl sokszor tiport el.
Azt hiszem, kicsit egyedül érzem magam. Nem mintha nem vennének körbe
barátok, és nem nevettetnének meg. De akkor is hiányzik valami. Úgy
érzem, hogy most jó nekem, mégis ez a kellemes életérzés párosul valami
furcsán bizsergő hiányérzettel. Nem tör le, nem rontja el a kedvem,
csupán kicsit zavaró. Aztán rájöttem mi is hiányzik. Az Ő szeretete. Egy
mosoly csak nekem tőle, egy ölelés,valakitől aki fontos
nekem. Már ez is bőven elég lenne, hogy egésznek érezzem a saját kis
világomat. Borzalmasan álmodozó tudok lenni néhanapján. Mindig. Most is
ábrándozva mosolygok a monitor előtt. Igazából olyan dolgokban
reménykedek, amik elérhetetlenek. De legalább ez az élmény, ez az álom,
ez a vágy az enyém. Ha ő nem is...
Mikor rád mosolyog, de már nem úgy mint régen egy forró csók után. Most
nem úgy, most csak talán örül, hogy lát, de a mosolya mögött már nem ez
van, mint azelőtt. Csak nézitek egymást és megfagy a levegő, csak
ölelnéd és csókolnád, és elmondanád, hogy hiányzik ha nincs veled, de
nem lehet. Kirohannál, hogy üvölts, mert nem lehet a tiéd. Csak
összekuporodva ülsz, és hallgatod őt miről beszél, figyeled
őt, a mozdulatait, a szemét, a bőrét, a karját, amivel nemrég még téged
ölelt, és a szívedbe mar a fájdalom, mert az a szem már nem fog úgy rád
nézni, mint azelőtt. Már nem túrhatsz bele a selymes hajába. Már nem
érintheted a bőrét. Már nem csókolhatod a száját. Már nem. Soha többé.
De mikor utoljára érintett, ölelt és csókolt azt nem felejted el,
egyetlen percet sem felejtesz el abból, amit együtt töltöttetek, és ha
csak rövid időre is, és még ha titokban is melletted volt, a tied volt
még ha nem is egészen,de bele sem gondoltál, hogy ez az utolsó csók, az
utolsó ölelés. Talán akkor jobban magadhoz szorítod,vagy hevesebben
csókolod meg, ha tudod, hogy ez az utolsó alkalom. De nem gondoltad
végig, féltél és iszonyúan fájt. Mit kellett volna tenned? Miért
engedted el? Már csak a kérdéseid vannak, amelyekre annyiféle választ
adhatnál, de nem találsz megfelelőt. Nem tudod mi lett volna,ha.... Mit
hoz a sors? Talán egyszer valahol, valamikor, és lesz még egy csók és
még egy ölelés. Ennyi, vagy talán több? Nem is sejtheted. Csak az időre
vársz, hogy az majd segít, és eldönt mindent. De még mindig fáj. Látnod
kell. Senki sem tudhatja körülötted, hogy megveszel érte, és csak a
remény marad. A remény, hogy egyszer csörög a telefon: „Hiányzol!”
" Felemelsz, aztán a földhöz vágsz, sohasem vagyok biztos az
érzéseidben. Én őszintén megnyíltam előtted, de nem tudom miért!
Magadhoz engedtél, de hiába: néha a szemeid oly üresek, hogy belül
megfagyok tőle.. és sohasem mondod ki igazán, ami a fejedben jár. Olyan
érzés ez, mintha törött üvegen járnék: tudni akarok mindent, de nincs
elég bátorságom megkérdezni. "
Nincs az a nehézség, amelyet a szeretet le ne győzne.
Nincs az a betegség, amelyet a szeretet meg ne gyógyítana.
Nincs az az ajtó, amelyet a szeretet fel ne nyitna.
Nincs az a szakadék, melyet a szeretet át ne hidalna.
Sem bűn, amelyet elég szeretettel ne lehetne jóvátenni.
Nem számít, milyen mélyen gyökerezik a gond.
Milyen reménytelenek a kilátások.
Milyen kusza a zűrzavar.
Milyen nagy a hiba.
A helyesen értelmezett szeretet mindent megold.
S ha elég erős benned a szeretet,
te leszel a világ legboldogabb és legerősebb embere.
Emmet Fox
Nincs az a betegség, amelyet a szeretet meg ne gyógyítana.
Nincs az az ajtó, amelyet a szeretet fel ne nyitna.
Nincs az a szakadék, melyet a szeretet át ne hidalna.
Sem bűn, amelyet elég szeretettel ne lehetne jóvátenni.
Nem számít, milyen mélyen gyökerezik a gond.
Milyen reménytelenek a kilátások.
Milyen kusza a zűrzavar.
Milyen nagy a hiba.
A helyesen értelmezett szeretet mindent megold.
S ha elég erős benned a szeretet,
te leszel a világ legboldogabb és legerősebb embere.
Emmet Fox
Ha hűtlen vagy hálátlan emberrel hozott össze a sors, vádjaidat magad
ellen fordítsd. Minden a te számládat terheli: nem voltál eléggé éber és
figyelmes. Az egyébként hűtlen embertől miért várod, hogy éppen veled
szemben kezdjen el hűséges lenni? A hálátlan miatt se zúgolódj: ha jót teszel valakivel, a jótettben rejlik annak gyümölcse, nem pedig a hálában.
Ha jót cselekedtél, mit akarsz még? Még jutalmat is kívánsz érte? Mintha a szem fizetést kérne azért, mert lát, és a láb pedig azért, mert jár! Az ember – miként a szem, a láb, a kéz – arra teremtetett, hogy azt tegye, ami a dolga. S ezzel már meg is kapta a maga jutalmát.
Marcus Aurelius
Ha jót cselekedtél, mit akarsz még? Még jutalmat is kívánsz érte? Mintha a szem fizetést kérne azért, mert lát, és a láb pedig azért, mert jár! Az ember – miként a szem, a láb, a kéz – arra teremtetett, hogy azt tegye, ami a dolga. S ezzel már meg is kapta a maga jutalmát.
Marcus Aurelius
Képzeld el, hogy az élet egy játék, amiben öt labdával zsonglőrködsz. A
labdák neve: munka, család, egészség, barátok és tisztesség.
Mindegyiküket a levegőben tartod. Ám egy nap megérted, hogy a munka
gumilabda. Ha leejted, felugrik. A többi
- a család, az egészség, a barátok és a tisztesség - üvegből van. Ha az
egyik lepottyan, megmásíthatatlanul megkarcolódik, megreped vagy akár
ezernyi darabra is törhet. Csak akkor kezdheted megteremteni az
egyensúlyt az életedben, ha valóban megérted az öt labda leckéjét.
James Patterson
James Patterson
Tudom,
hogy egy jó szó és egy jó beszélgetés sokat ér. Még többet egy ölelés,
de a te gondodat soha nem fogja egy másik ember megoldani. Még a
legnagyobb szeretettel sem! Csak te magad tudod. Más nem válthat meg. Ne
is várd, senkitől. Találd meg önmagadat, a benső derűdet. Tudj
beszélgetni magaddal. Érezd jól magad egyedül is.
(Müller Péter)
(Müller Péter)
"A félelmet az ébreszti, hogy az emberek be
fognak csapni – de ha ezt egyszer elfogadod, nincs többé félelem, tehát
nem akadályozza semmi, hogy megnyílj. A félelem sokkal veszélyesebb,
mint bármilyen sérelem, amit mások okozhatnak. Ez a félelem
megmérgezheti az egész életedet. Ezért maradj nyitott, és bízz
ártatlanul, feltétel nélkül. Virágba borulsz majd, és segítesz másoknak
is virágba borulni, amint tudatára ébrednek, hogy téged egyáltalán nem
tudnak rászedni, sőt éppen önmagukat szedik rá. Nem csaphatsz be újra és
újra, vég nélkül valakit, ha ő töretlen bizalommal fordul feléd. Maga a
bizalom fog visszalökni téged önmagadnak újra és újra."
Osho
Osho
Az út, amin jársz, a tiéd, és nem kívánlak elbizonytalanítani, de néha a legnagyobb ellenségünk önmagunk, és a legnagyobb harcot a bennünk lakozó sötétséggel kell megvívnunk. Vihar közeledik, és olykor megesik, hogy a biztos menedék kulcsa rejtve marad előttünk, míg néha közvetlenül az orrunk előtt van.
Derek Landy
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)