Van az állapot…
Az állapot, ami sokféle lehet. Jó is, rossz is. Vagy éppen semmilyen. Mindig valamilyen állapotban vagyunk. És ez az állapot tarthat sokáig, de lehet néhány pillanat is. Egy azonban közös bennük: mindegyik véget ér. Néha nem könnyű elviselni különféle állapotainkat. És sokszor a másikét sem. De. Nem az állapot számít. Mert az állapot csak egy pillanat. Az a fontos, aki az állapot mögött örök. Aki akkor is fontos, ha éppen nyűgös, ha rossz kedve van, ha hisztis. Az állapot elmúlik, de ő marad. Olyannak, amilyen. Ahogyan fontos neked, ahogyan szükséged van rá. Ahogyan szereted. És ez számít. Csak ez.
Nem az állapot, hanem Ő.
(Csitáry-Hock Tamás)