"El kell fogadni azt, hogy a másik ember más, mint én. Lehet, hogy nem egészen értek vele egyet, de segítem abban, ami pozitív benne, és nem azon lovagolok, ami negatív. Nem formálhatjuk át a világot a magunk képére. Mindenkinek joga van a saját világához. Tökéletes ember nincs – mert akkor nem a Földön lennénk. A gyűlölet a szeretet megbetegedése. Le kell a gyűlöletet szerelni, mert az újabb gyűlöletet, harcot szül, ami semmire nem vezet. Ezek kiselejtezett, elavult, hasznavehetetlen dolgok, mert nem volt még háború, amelyet a győztes is el ne veszített volna. A Föld egység. Ha az én nagylábujjam fáj, a fülem sem érezheti jól magát. Mindenkit arra tanítok, hogy legyen önmaga, és betöltse, amire született. Szépen, jól, amennyire telik tőle. És a szabály örök: aki kapni akar, annak előbb adni kell. Adni nem könnyű. Tied csak a mű, nem pedig a gyümölcse..." (Szepes Mária)