"A hinduk úgy köszönnek egymásnak, ahogy mi imádkozunk. Összeteszik a két kezüket a szívük fölött. Próbáld ki! Tedd össze a két kezed! Ne gondolj semmire, csak figyeld magadban, hosszan és nyugodtan a mozdulatlan helyzet hatását. Figyeld az ujjaidat, a két tenyeredet - és az érzéseidet. Segítek.
Az első, amit érzel, hogy egyensúlyban vagy. Önmagaddal egységben vagy. Lényed jobb- és baloldala, az agyad jobb- és balféltekéje végre békét kötött egymással: az érzések és gondolatok eggyé váltak benned. Átéled létezésed teljességét, lelked egységét. Ha vallásos vagy, azt is, hogy Isten lelke lakik benned. A két tenyered rövidre zárta benne az áramköröket, és szíved előtt történt a nagy eggyé válás. Ez a mozdulat befelé ható része.
Ha mások felé fordulsz és így köszöntesz valakit - anjali mudrával, ahogy a hinduk hívják -, az azt jelenti, hogy az én teljes lelkem köszönti a te teljes lelkedet, a bennem lakó Isten köszönti a benned lakó Istent. Egyszerre üdvözöllek és tisztellek - ahogy magamat is.
Az imádkozás, ez az örök mozdulat azt üzeni, hogy a magasabb világ csak az összeszedett lélekkel elmondott imát fogadja el."

Müller Péter