Manapság mindannyian részegek vagyunk. A részeg pedig azt hiszi, hogy az egész világ körülötte forog. Ez a lélektan alapja. Az ön- és világismereté. Ha nem ismered föl, hogy részeg vagy, nem lehetsz jó barát, jó férj, jó feleség, de még jó szerető sem.
Nem az a probléma, ha valaki részeg. Hanem az, ha nem tudja, hogy részeg. Tántorog, és kívül keresi az okát: a másikban, a többiekben, a társában, az ismerősökben, az egész világban.
Részegségében azt képzeli, hogy minden történet róla szól. A többiek miatta élnek, őt szolgálják, és azért vannak, hogy neki jó legyen: én, én, én, én, én, nekem, nekem, nekem, enyém, enyém, enyém. Mindig, mindenben róla van szó. S ha hibát talál, az sohasem benne van.
Íme, a részegség jelentése. Ha részeg vagy, nem tudsz szeretni, és nem tudod, miért élsz. Vak a szíved, öntudatlanul létezel. Üresen, kábán, gépiesen, lélektelenül. Boldog pedig nem lehetsz, mert tántorogsz, és még az okát sem tudod.
Müller Péter