Sose
tagadtam le a hibáimat. Nem szeretem a tökéletes embereket. Megéri,
hogy bura alatt élj, csak mert attól félsz, hogy megsebesülsz? Van
értelme lakat alá zárni a lelkedet, csak azért, nehogy kirabolja valaki?
Éld az életet, ahogy neked tetszik. És amikor mélyre kerülsz, legyen
bátorságod kimondani: Csak azért sem adom fel! Kezdem elölről! Semmi
nyavalygás vagy siránkozás! Az élet szép (...) feltéve, hogy éled.
Amikor vele együtt haladsz. Néha sárban, máskor meg rózsakertben. Őrizd
meg az emlékeidet, és lépj tovább...
Alkyoni Papadaki
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése