Tudod, a pillangót ha elszeretnéd kapni, soha nem szabad üldöznöd. Ha üldözöd a pillangó csak azért is elmenekül előled. Felszáll a magasba. Te pedig lent maradsz.És a buta pillangót nem érdekli más csak önmaga. És nem foglalkozik veled, aki lent maradtál. De ha nem üldözöd a pillangót, csak leülsz nyugodtan,nézel rá, a pillangó felfigyel rád. Várja,hogy te is üldözni kezd,s ő a magasból nézzen rád. Titokban azonban mindig azt kívánja: te legyél más. Ha nem üldözöd, a pillangó már szinte csak rád figyel.
El szeretné nyerni a tetszésed.S ha te ekkora egy virágra, a napra nézel, a pillangó dühödten fog feléd röppenni. Féltékeny lesz, s addig illegeti-billegeti magát, míg újra rá nem figyelsz. És ha te szereted ezt a pillangót, nem kezded el üldözni. S ő olyan közel megy hozzád, hogy láthatod szárnyának csodálatos mintáit, színeit.
Megismered. Ekkora a pillangó rászáll az arcodra, s a te mosolyodtól, a te könnyedtől válik varázspillangóvá, a Te varázspillangóddá,olyanná amilyenné Te szeretnéd...