"Legfőbb bajunk, hogy nem élünk a jelenben. Vagy a jövőn morfondírozunk, vagy a
múltba tévedünk - a pillanatban sohasem vagyunk ott. Később még a
közömbös percre is nosztalgiával emlékszünk vissza. A percet
elszalasztjuk, nem örülünk neki. Mire örülnénk, a jelen múlt lesz, a
kezünkből kifolyik. És folytatjuk, amit egész életünkben: az
elszalasztott lehetőséget siratva szánalmasan nyavalygunk." -Alice
Christine Barrett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése