A folyó elhalad egy fa mellett, ráköszön, táplálja a fát, megöntözi... azután továbbmegy, eltáncol. Nem ragaszkodik a fához. És a fa sem mondja: "Hová mész Házasok vagyunk! Addig nem mehetsz el, amíg nincs meg a válás - vagy legalább egy különélési végzés! Hová mész? És ha tudtad, hogy el fogsz hagyni, miért táncoltál olyan csodálatosan körülöttem? És egyáltalán miért tápláltál a vizeddel? "
Nem, a fa mélységes hálával szórja virágait a folyóra, a folyó pedig továbbhalad. Föltámad a szél, táncol egyet a fa körül, majd eliramlik. És a fa nekiadja az illatát.

Ez a kapcsolódás. Ha az emberiség egyszer felnőtté, éretté válik, ilyen lesz a szeretet: az emberek találkoznak, adnak és továbbmennek, minden birtoklási vágy, minden uralkodó követelés nélkül.
Máskülönben a szeretet csak hatalmi harc..."