Visz a vonat, megyek utánad, talán még ma meg is talállak, talán kihül e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg! Íme a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad.

(József Attila)