2012. november 7., szerda

" Mindnyájan keressük a tökéletes társat.
De ha az ember elég sok kapcsolaton van túl, kezdi gyanítani, hogy nincs is tökéletes társ, csupán a tökéletlenségek fokozatai léteznek.
Miért van ez így?
Azért, mert mi sem vagyunk tökéletesek,

és úgy válogatjuk meg társainkat, hogy a tökéletlenségeik kiegészítsék a mieinket.
Csak ha megküzdöttünk legtitkosabb démonjainkkal - megoldhatatlan problémáinkkal, amelyek azzá tesznek, akik vagyunk - akkor találhatjuk meg életünk társát, mert akkor fogjuk csak tudni, hogy egyáltalán mit is keresünk.
Ezt a tökéletlen személyt keressük, de nem az első szembejövő tökéletlent, hanem az "igazit".
Azt, akire szeretettel nézhetünk, miközben azt gondoljuk:
- Pontosan ilyen problémát akarok magamnak! - "

Andrew Boyd

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése