2012. március 8., csütörtök
Széltől, fáradságtól óvó korunkban megrázkódtatásként fogjuk fel, ha
valaminő - bármilyen - érzelem ránk talál, s uram bocsá`, megrenget
bennünket. Testi egészségért diétázunk, gyúrunk, kocogunk - soha ennyi
ápolatlan, slampos, beteg lélek nem senyvedett e bolygón, mint mai
napság. Felszínességünk felől nézve így van rendjén. Végre is, nyomban
szembe szökik, ha puccos prémben, csontkarcsún jelenünk meg egy
társaságban, ám lényegesen kevésbé feltűnő, mi több, teljesen
elhanyagolható, hogy bensőnk avas toprongy.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése