2012. január 4., szerda

Könnyen ítélkezünk, holott nem ismerhetjük a másik ember valóságát; azt, hogy fogantatása pillanatától milyen élmények érték, amelyek által mai arcvonásai alakultak. Gondolhatod őt furcsának, elviselhetetlennek - egy azonban bizonyos: az, ahogyan a világot tanultuk, tapasztaltuk, erős formálója személyiségünknek. Az emberek nem rosszak, legfeljebb elesettek, mert nem kapták meg a megfelelő szeretetadagot hamuban sült pogácsaként... ezért félnek... és félelmeik által bukdácsolnak... félelmeik által marnak, ahelyett, hogy ölelnének.
Megérteni akarj, ne vádaskodj. És azt se feledd: akivel összehoz az Élet, azzal rímeltek egymásra: közös tanulnivalótok köt össze benneteket. Nem ritka, hogy ami a másikban felzaklat, az saját gyógyítatlan sebedre emlékeztet, ezért fáj annyira a találkozás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése